Vallásos ember is lehet jó bíró? Ha a hitét nem helyezi a logika és a törvényesség elé. A probléma különösen élesen vetődik fel, amikor több egyházi kötődésű egyetem is - mint például a Pázmány és a Károli - ontja a vallásos beállítottságú jogászokat. A vallásos ember nem feltétlenül logikátlan, csupán bizonyos nem bizonyított vélelmekben hisz, gyakorta a családi tradíciót követve. Nincs is a vallásossággal semmi probléma, amíg nincs hatással a döntéshozatalra. A racionális döntéshozatalnak nem feltétele az ateizmus, csak józan szkepticizmusra van szükség.
Amikor racionális döntéseket kell hozni, akár politikában, akár bíróságon, akár a gazdaságban, vagy az élet bármely más területén, félre kel tenni a vallásos világnézetet, és racionális alapon, a logikára, a józan észre és a racionális tudományok eredményeire támaszkodva józan szkepticizmussal kell ésszerű döntést hozni. Erre a legtöbb vallásos ember is képes. Azoknak, akiknek a szakmája kevéssé vet fel morális kérdéseket, könnyebb a dolguk ebből a szempontból. Még fizikus és az orvos se mentes a morális problémáktól, bár tudománya nem foglalkozik morális problémákkal. A jogász azonban csupa morális problémával kerül szembe. Nagy a kísértés, hogy igazságot szolgáltasson. Ezzel nincs is baj, amíg az igazságszolgáltatás logikusan megalapozott. Könnyen abba a túlzásba eshetnénk, hogy azt állítsuk, hogy nem is igazság az, ami logikailag nem megalapozott. Előfordul, hogy az igazság nem megismerhető. Ilyenkor - hiába gyanús a vádlott - nem lehet igazságot szolgáltatni. Némely bírók mégsem tudják megállni, hogy ne szolgáltassanak igazságot, ha az igazság nem ismerhető meg. Szükség esetén elfogadnak bármilyen toldott-foldott érvelést.
Ujvári Ákossal, a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumvezető bírájával ez megesett a lúgos orvos ügyben és a VV Fanni ügyben is. Minden bizonnyal vallásos ember, mert a Pázmányon oktat. Ha ebből nem is feltétlenül következik vallásossága, elkövetett hibái alapján már csaknem biztosra vehető.
Sokan azt hihetik, hogy a lúgos orvos ügyben kizárt a tévedés, hiszen az Alkotmánybíróság az ügyben felülvizsgálatot is elrendelt, s a felülvizsgálat se talált semmi problémát. Azonban a Be. 650. § (2) bekezdés szerint a jogerős ítélet tényállása nem támadható felülvizsgálat során. Így a felülvizsgálatot végző bírók elfogadták a jogerős ítélet megalapozatlan tényállását, s annak alapján következtettek arra, hogy ha a vádlott leöntötte lúggal a sértett nemi szervét, akkor ezzel a súlyos testi sértés büntetőjogi tényállását kimerítette. Szép-szép, de az nem bizonyított, hogy Bene Krisztián leöntötte volna lúggal Renner Erika nemi szervét. Az se bizonyított, hogy a bűncselekmény napján egyáltalán megfordult volna a sértett lakása környékén, mivel a felismerésre bemutatás manipulált volt. Erről és a megismételt másodfokú ítélet tökéletes megalapozatlanságáról részletesen írtam nevezetes ügyek című írásomban. Az ítélet indoklásából kitűnik, hogy Ujvári Ákos híjával van minden józan szkepticizmusnak. Az ostoba Csiha Gábor ügyész ezer sebből vérző érvelését elfogadta, mert igazságot akart szolgáltatni a megkínzott, megcsonkított sértettnek, aki mindent meg is tett igazsága érvényesítéséért, szaladt fűhöz, fához, a médiához jogi képviselőivel, sírt a bírónak és félrevezette a hatóságot. A támadás során azonban nem tiltakozott, nem védekezett, kifogástalanul együttműködött támadójával, és kísérletet sem tett támadója azonosítására, ami persze kockázattal járhatott volna.
Bene Krisztián a lúgos orvos ügyben meglehetős gyanús volt, B.L. vádlott a VV Fanni ügyben pedig egyenese kétséget kizáróan bűnös, elvégre nem tud számot adni róla, mi lett a sértettel, miután a videó felvétel tanúsága szerint eszméletlen állapotban vitte a garázsba, s miután a sértett a vádlott csomagtartójában talált kiadós vérfolttól eltekintve nyomtalanul eltűnt. Megértem Ujvári bírót, hogy felháborították ezek az aljas bűntettek, természetesen engem is felháborítottak. Ujvári Ákos azonban az igazság lovagja szerepében tetszeleg, és ott is igazságot szolgáltat, ahol az igazság nem ismerhető meg. Nem egyedül van ezzel így. Gál András ügyvéd, Renner Erika jogi képviselője is a bántalmazott nők igazságának igazi bajnoka. Kár, hogy nem foglalkoztatja, hogy bizonyítható-e az általa képviselt igazság. Így esett, hogy a lúgos orvos ügyben és a darnózseli ügyben is médiabíráskodással és ügyfelei érdekének szélsőségesen agresszív képviseletével, a lúgos orvos ügyben a nyomozást indokoltan megszüntető ügyészt nyilvánvalóan hivatali visszaéléssel vádolva megalapozatlan ítéleteket csikart ki.
Több mint egy tucat bíró volt involvált e három ügy megalapozatlan ítéleteiben. Ez elegendő, hogy megállapítsuk, nagy baj van a bíróságok joggyakorlatával. Sok bírónak valójában fogalma sincs róla, milyen érvelés fogadható el a vádlott bűnössége bizonyításaként.
