Az RTL március 10-én sugározta az Sulyok Tamás köztársasági elnök beiktatása alkalmából miniszterelnökkel készült délről maradt exkluzív interjút. Sulyok Tamás elnöksége alatt az Alkotmánybíróság inkompetens döntések sorát hozta. Novák Katalin kegyelmi döntése helyes volt, nem tudom, miért nem tudta indokolni. Talán nem merte. Kónya Endre ügyében nem volt kényszerítés, a kiskorú maga kívánt visszatérni az intézményben, a gyermekvédelmi gyám kötelessége lett volna ezt megakadályozni, ha a kiskorú nem vonja vissza vádjait. Abból ítélve, hogy ilyen sürgős volt a visszatérése, felvetődik a gondolat, hogy vádja hamis lehetett. De Orbán Viktor, hiába végzett jogot, úgy véli, hogy a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogot üdvös lábbal tiporni a közbiztonság és a gyermekvédelem érdekében.
Az interjúban így dicsekedett: "Tehát nekünk ma azért van nagy tekintélyünk Amerikában, mert mi megcsináltunk olyan dolgokat, amit ők is szeretnének, csak nem megy." - Trumpot se sikerült elítéltetni. - "Ez nekünk furcsán hangzik, mert ezek a dolgok nekünk természetesek, olyan, mint a levegővétel, de ott, ahol ezek a dolgok hiányoznak, ezeknek a dolgoknak az értéke hatalmas. Ilyen például a közbiztonság. Tehát Magyarországot azért tisztelik ma az Egyesült Államokban, mert ez Európa legbiztonságosabb országa. Mert itt nem a rendőrök ellen beszélnek, mint Amerikában, nem a bűnözőknek a jogairól beszélnek, hanem az áldozat jogáról meg a rendőrökről."
Eljött az ideje, hogy beszéljünk - nem is annyira a bűnözők jogairól, mint inkább a büntetőeljárás terheltjének jogairól, aki nem feltétlen bűnöző, bár a bűnözők jogait is védeni kell. A bűnözők joga azonban megítélésem szerint egyelőre kielégítő törvényes védelmet élvez Magyarországon, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának e téren példás működésének is köszönhetően. Most már a bűnözők joga is veszélyben van. Bár nem ez a szívügyem, de rájuk is vonatkozik a törvény előtti egyenlőség. Ráadásul a bűnösnek minősített elítéltek, nem is kivétel nélkül bűnözők. Az inkompetens Tuzson Bence igazságügy-miniszter Mérő Vera és Gál András ügyvéd által felkarolt, a média által ajnározott gépírónővel, Renner Erikával látta jónak konzultálni az áldozatvédelem reformjáról. És mi Renner Erika szerény óhaja? Azt kívánja, hogy az áldozatnak beleszólása legyen az elítélt szabadlábra helyezésébe. Ez az ötlet elsőként nem Renner Erika fékezhetetlen agyvelejéből pattant ki, Dél-Afrikában már működik ilyen rendszer.
A dél-afrikai tapasztalatok azonban éppenséggel nem nevezhetőek jó gyakorlatnak. Pistorius kétséget kizáróan megölte barátnőjét. Ezt nem is tagadhatta. Nyilván nem is jogos Önvédelem, a csukott ajtón keresztül az illemhelyen vélelmezett betolakodóra lövöldözni. Ez hamleti hebehurgyaság. Hamletről elsőként a tépelődő tétova, tehetetlen okoskodás jut eszünkbe, de amikor aztán mégis cselekszik, akkor spontán, megfontolatlanul. Ez dramaturgiailag jó is, és valóságízű, hiszen megmondta, hogy a tett halála az okoskodás. Pistorius esetében kicsit indokolatlanabb volt a lövöldözés. A kárpit megett rejtőzködő alak némileg gyanúsabb, mint a WC-ből hallott nesz, különösen, ha fontolóra vette volna a lehetőséget, hogy barátnője használhatja a helységet. Azonban tettének szándékosságát valójában nem sikerült Pistoriusra bizonyítani, mert nem zárható ki, hogy valóban betolakodótól tartott, s félelmében tüzelt. Pistorius így sokkal szigorúbb büntetést kapott az indokoltnál. Törvényes büntetését rég letöltötte, mire feltételes szabadlábra helyezése esedékessé vált 2022. januárjára, azonban az áldozat szüleinek nyomására további két évet kellett indokolatlanul letöltenie, míg végre 2024. január 5-én szabadlábra helyezték.
Renner Erikát is a bosszú hajtja. Érthető is, hiszen meg van győződve róla, hogy Bene Krisztián nyomorította meg. Hiszen "tízszer elítélték" - Vagy mégsem? De nem az a probléma, hogy Bene Krisztiánt csak négyszer ítélték el, de egy ítéletet hatályon kívül helyeztek - három is elég lenne -, azonban az ügydöntő ítélet nem bizonyítja Bene Krisztián bűnösségét, mivel a Kúria nem bíbelődött bizonyítékértékeléssel, de még két ítélet is untig elég lenne, de az a két ítélet sajnos - bármily gyanús is volt a vádlott - teljesen megalapozatlan. A Fővárosi Ítélőtábla ítéletének indokolásában Renner Erika együgyű meséje olvasható arról, hogy csak hárman ismerik úgy, mint támadója, s közülük színe, szaga alapján csak Bene követhette el, mivel csak ő szagtalan, a másik kettő bagószagú és sötét szeműek. Ujvári Ákos kollégiumvezetőnek a megdőlt alibi, a többszörösen manipulált felismerésre bemutatás eredménye és ez az ostoba érvelés elegendő volt a vádlott elítéléséhez. Ne csodálkozzunk! Ujvári a holttest maradványai hiányában is bizonyítottnak találta a VV Fanni ügyben, hogy a vádlott megölte Novozánszki Fannit.
Csiha Gábor Sándor alezredes katonai ügyész rágalmai alapján engem is megalapozatlanul Ítélt el a Fővárosi Ítélőtábla Magócsi István elnökletével ítélkező tanácsa. Az ügyész ugyanis durván sértegettem, mert nem akarta beismerni a lúgos orvos ügyben elkövetett hibáját. Azzal noszogattam levelemben, hogy fenéken billentem - kissé durvábban fogalmaztam -, ha nem válaszol. Erre megaprehendált, s megvádolt, miszerint telefonbeszélgetésünkben életveszélyesen megfenyegettem. Ha rögzítették volna beszélgetésünket, bizonyítani is tudnám ártatlanságomat, de sajnos nem rögzítették. Persze a vádnak sincs igazi bizonyítéka. Mégis elítéltek, mivel a fenéken billentéssel való teljesen komolytalan fenyegetésre tekintettel megállapítva, hogy én olyan vagyok, aki hajlamos erőszakos cselekménnyel fenyegetni hivatalos személyt. Bűnösségem erre alapozott bizonyítása érvénytelen karakterbizonyítás. A Főváros Ítélőtábla döntése ellen mégsem volt fellebbezésre lehetőség, mivel nem volt ellentétes döntés. Az ítélet ellen benyújtott megalapozott alkotmányjogi panaszomat az Alkotmánybíróság gyakorlatilag indokolás nélkül visszautasította, mivel az alkotmánybíróknak derogál bizonyítékértékeléssel foglalkozni. Ehhez általában joguk van, de a büntetőügyekben az ártatlanság vélelme megkívánja, hogy a vádlottat csak törvényesen lehet elítélni. Így az ártatlanság vélelme elvének a megalapozatlan elmarasztaló ítéletekkel szembeni - amelyek az In dubio pro reo elv (Be. 7. § (4) bekezdés) értelmében törvénysértőek - védelme érdekében az Alkotmánybíróságnak bizonyítékértékeléssel is foglalkoznia kell. Az Alkotmánybíróság érvelése, miszerint a bizonyítékértékelés a rendes bíróságok kizárólagos jogköre nem üres badarság. Alkotó módon - ahogy azt rendes bíróság határozata meghozatalakor teszi - az Alkotmánybíróság nem foglalkozhat bizonyítékértékeléssel, kizárólag kasszációs jogkörével összefüggésben, tehát a határozat kifogásolt döntései megsemmisítése tekintetében lehet következménye az Alkotmánybíróság bizonyítékértékelésének.
Mivel az Alkotmánybíróság sem orvosolta sérelmemet, a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítve, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultam kérelemmel. Kérelmem vádirat elfajult igazságszolgáltatásunk ellen. Függeléke az ügyészség által Ibolya Tibor büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes ötlete alapján folytatott koncepciós pereket leplez le. Ibolya Tibor még fővárosi főügyészként a Biszku ügyben hozott hatályon kívül helyező végzésre reflektáló írásában vetette fel a gondolatot, hogy a vádlott bűnösségét mégsem szükséges zárt logikai láncot alkotó érveléssel bizonyítani. Polt Péter és Ibolya Tibor működése varázslatos hatással volt az addig is meglehetős magas váderedményességre.
Szegény miniszterelnök azt hiszi, hogy az igazságszolgáltatásunk kiválóan muzsikál,pedig dehogy. Orbán Viktor valahogy úgy van megáldva-megverve, mint Midász király, csak éppen, amihez hozzáér, amihez bebetonozott emberei hozzáérnek, az nem arany lesz, hanem valami más.
