Az ügyészség koncepciós pereket folytat. Bíróságaink az ügyészséggel együttműködve megalapozatlan ítéleteket hoznak megsértve a tisztességes bírósági eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogot. Az Alkotmánybíróság nem tekinti feladatának a bizonyítékértékelés ellenőrzését, nem védi a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot az ártatlanság vélelme tekintetében, a bíróság megalapozatlan bizonyítékértékelésével szemben, ha ítéletüket egyebekben törvényes eljárásban hozták meg.
Az Alkotmánybíróságot rá kell szorítani, hogy védelmezze valamennyi alapvető jogunkat, az ártatlanság vélelme tekintetében pedig különösképpen, mert az ítéletnek akkor is visszavonhatatlan következményei lehetnek, ha nem halálos. Ártatlan, vagy nem kétséget kizáróan bűnös vádlottat elítélni, szabadságától, becsületétől megfosztani bűn. Benjamin Franklin szerint inkább 100 bűnös ússza meg, mint egy ártatlan szenvedjen. Ez az észszerű elv tekintendő irányadónak, bár statisztikai ellenőrzése nehézségekbe ütközik.
Módosítani kell a büntetőeljárásról szóló törvényt, hogy megfelelő garanciákat biztosítson a tisztességes bírósági eljáráshoz és hatékony jogorvoslathoz való jog tekintetében. Más jogszabályokat is módosítani kell. A felismerésre bemutatás szabéályozása jelelegi formájában nem garantálja a tisztességes eljárást.
Az alkalmatlan ügyészeket és bírókat meg kell fosztani hivataluktól. A modern koncepciós perek alapjait Ibolya Tibor büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes vetette meg a Biszku ügyben elszenvedett kudarcra reflektáló cikkében, amely a Magyar Jog 2015. évi 9. számában jelent meg. A Fővárosi Ítélőtábla büntetőjogi kollégiumát vezető Ujvári Ákos több koncepciós perben is elnökölt.
A Kúria jelenlegi elnöke alkotmánybíróként Bene Krisztián alkotmányjogi panaszának előadó alkotmánybírája volt. Ő is felelős azért, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálatot rendelt el a lúgos orvos ügyben, noha az teljességgel alkalmatlan volt arra, hogy az indítványozó hatékony jogorvoslatban részesüljön általa, mivel a Be. 650. § (2) bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban nem támadható a jogerős ügydöntő ítélet által megállapított - esetünkben megalapozatlan - tényállás, aszerint pedig az indítványozó bűnös volt. Varga Zs. Andrásnak nem akaródzik beismerni hibáját.
A felháborító felülvizsgálatot végző öt bíró közül a főkolompos a Kúria két egymást követő elnökhelyettese volt: Kónya István és Márki Zoltán. Ők az új Be. kodifikációs eljárásában betöltött szerepük folytán abban is felelősek, hogy alaposan megnyirbálták a tisztességes bírósági eljárás és a hatékony jogorvoslat garanciáit. Kónya István már nyugalomba vonult, de Márki Zoltán az Alkotmánybíróságot "erősíti".
