Tisztelt Elnök Asszony / Úr!
Vádolom A Fővárosi Ítélőtábla elnökét hivatali visszaélés vétségével: Többszöri alaposan megindokolt felszólításomra is megtagadja, hogy vizsgálatot indítson az alkalmatlan Ujvári Ákos kollégiumvezető megalapozatlan ítéleteinek ügyében, teszi ez Ujvári Ákos és az ügyben érintett más jogászok, valamint Renner Erika sértett javára és Bene Krisztián hátrányára, akit bűnössége érvénytelen bizonyítása alapján ítéltek el, és sosem részesült hatékony jogorvoslatban. A jogerős ítélet tényállása nem támadható ugyanis felülvizsgálatban. A Kúria ezért nem vizsgálta, hogy Bene Krisztián felkereste-e, megtámadta-e, elkábította-e a sértettet, végül leöntötte-e lúggal nemi szervét. A Kúria mindezt kritikátlanul elfogadva csak azt vizsgálta, hogy ha leöntötte lúggal, akkor ezzel súlyos testi sértést valósított meg. Nagy igazság.
Ribai Csilla szakterülete a polgári pereres eljárásjog. Lehet némileg járatlan a büntetőbíráskodásban, de azt nem hihetem, hogy tökéletesen hülye. márpedig, akkor meg kellene értenie megalapozott érvelésemet.
Egyes jogászok világszerte elégedetlenek azzal, ami logikusan bizonyítható. Félreértelmezve a szabad bizonyítás elvét kábelköteg következtetésekről fantáziálnak. Nem arról van szó, hogy a deduktív érvelésen kívül ne lenne helye például statisztikai következtetésnek a bizonyításban, különösen a nyomok azonosítása tekintetében. A kábelköteg következtetés azonban nem szigorúan definiált következtetési szabály, ezért, általánosságban nem alkalmazható. Valójában nem is a kábelköteg érvelés az igazi probléma, mert az ügyészek változatlanul zárt logikai lánc formájába igyekeznek öltöztetni érveléseiket. Ám ezek az érvelések valójában gyakran logikailag nem összefüggőek, azaz nem zártak, hanem szedett-vedett összefüggéstelenek, megalapozatlanok.
A kábelköteg érveléseknek az az iskolája, amit Magyarországon például Tremmel Flórián képvisel, ha problémás is, azért nem szín tiszta ostobaság. Ibolya Tibor interpretációjában azonban már kizárólag arra irányul, hogy a vádlott bűnösségének bizonyításaként bármiféle összefüggéstelen érvelést elfogadtathasson a vádló:
"A közvetett bizonyítékok zárt logikai láncolatának látszólag tetszetős elméletével az a fő probléma, hogy jogállami keretek között, valódi bűncselekmény bebizonyításának megkísérlésekor, különösen összetett, több szereplős, bonyolult ügyek esetén nagyon sokszor lehetetlen a zárt logikai láncolat felállítása, még gondos, szakszerű nyomozás lefolytatását követően is. A személyi bizonyítás néhány látványos kudarca, a felismertetés hibái vagy a szubjektíve igaz, de objektíve hamis tanúvallomások negatív szerepének felismerése, a krimináltechnika hihetetlen fejlődésével együtt egyébként is világszerte az objektív bizonyítékok felértékelődését hozta magával. Ezek a közvetett bizonyítékok azonban egy ügyön belül sem alkotnak feltétlenül egyetlen zárt logikai láncolatot, lehetséges, hogy egymás mellett több láncolat is kialakítható, amelyek mind ugyanazon vádlott személyére mutatnak, de nem kapcsolhatók össze, mégis valamilyen zárt rendszert alkotnak." (Egy önkényuralmi bizonyítékértékelési elmélet továbbéléséről, Magyar jog, 2015. 9.)
Az általam kifogásolt megalapozatlan ítéletek ebben a szellemben fogadtak el látszólag zárt logikai láncot alkotó, valójában azonbn összefüggéstelen, logikátlan érveléseket a vádlott bűnösségének bizonyításaként. Így születtek megalapozatlan ítéletek például a lúgos orvos, a darnózseli és a VV Fanni ügben. Ezeket az jogi eseteket részletesen kritizáló írásomat mellékelem. Megalapozatlan ítéletek sajnos nem csak hazánkban születnek. A Pistorius ügyben másodfokon megalapozatlanul állapították meg a szándékosságot, Weinstein bűnösségét nyilvánvalóan nem lehetett bizonyítani olyan nők vallomása alapján, akiknek csak hosszú évek múltán jutott eszükbe, hogy megerőszakolta őket.
