[23] A vádlott az ügy érdemében továbbra is vitatta a bűncselekmény elkövetését, és arra hivatkozott, hogy a közte és dr. Csiha Gábor között folyt telefonbeszélgetés nincs rögzítve, így az ott elhangzottakat csak ők ketten ismerhetik, nincs bizonyítva, hogy azt mondta dr. Csiha Gábornak, hogy kinyírja, de ilyet nem is mondott, csak próbálta arra rávenni, hogy válaszoljon a kérdéseire, és fontolja meg a javaslatát a lúgos orvos ügyében. Előadta még, hogy a beszámítási képessége nem korlátozott, és az elmeállapotával nincs probléma.

[24] A vádlott utolsó szó jogán ismét vitatta, hogy dr. Csiha Gábort életveszélyesen megfenyegette volna, és előadta, hogy egy állítás áll szemben egy tagadással, mely állítás így nem tekinthető bizonyítottnak.

A [33-38] bekezdésben mégis elfogadta bűnösségem érvénytelen bizonyítását a [35] bekezdés karakterbizonyításos érvelésével:

[35] Ebből tehát látható, hogy a vádlottól nem állt távol az, hogy személy elleni erőszakos bűncselekménnyel fenyegesse meg az ügyészt, ez pedig alátámasztja dr. Csiha Gábor vallomását is. Azt a vádlott maga sem vitatta, hogy a vádbeli napon felhívta dr. Csiha Gábort a hivatali telefonján, de ezt a vádlott telefonjáról készült informatikai elemzés is alátámasztotta.

A [23-24] bekezdés szerinti, bűnösségem érvényes bizonyításának lehetetlenségét megalapozottan állító védekezésemet tehát ismerte a bíróság az érvénytelen bizonyítás elfogadásakor. Így két eset lehetséges. Vagy érvénytelensége tudatában fogadta el az érvénytelen bizonyítást, vagy nem értette meg az indokolás [23-24] bekezdésében pontosan megfogalmazott megalapozott védekezésemet, vagy azt képzelte, hogy ennek ellenére a karakterbizonyítás érvényes lehet, ami viszont ismét érvelésem meg nem értését jelenti, hisz kizártam bűnösségem bármiféle érvényes bizonyításának lehetőségét.

Beláttuk tehát, hogy a bírók hitványak voltak, vagy ostobák. Mindenképpen alkalmatlanok. Az elsőfokú bíró ugyanígy hibázott, de az ő ítéletéből derül ki ilyen világosan, hogy eljutott-e a tudatáig védekezésem. Akkor egyébként jobban védőmre hagyatkoztam, ostobán bízva benne.

A lúgos orvos ügyben pedig Csiha Gábor félrevezette a Fővárosi Ítélőtábla tanácsát. Ujvári Ákos kollégiumvezetőt könnyű félrevezetni jelentős ügyben. Ő a tévéből tudja meg milyen ítéletet kell hoznia. Csalhatatlanul eltalálja, hogyan járhat a média kedvében. A lúgos orvos ügyben és a VV Fanni ügyben is megalapozatlan ítéletet hozott. Ezért Ujvári Ákos esetében is felmerül, hogy alkalmatlansága miatt képtelen ellátni feladatát. Az ő tevékenységének soron kívüli értékelését is el kell rendelni.