Tisztelt Dr. Senyei György Barna, Dr. Varga Zs. András és Dr. Ribai Csilla Elnök Asszony / Úr, valamint Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr és Dr. Ibolya Tibor Blüh. Úr!
A legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese, valamint a Kúria és a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a héten benyújtja lemondását. Aki közülük e héten sem nyújtja be a lemondását, annak komolyabb következményekkel kell számolnia. Valamennyiükkel szemben megállhat a hivatali visszaélés vádja is.
Az ügyészség az ostoba és becstelen Ibolya Tibor blüh. ötlete alapján koncepciós pereket folytat jelentős ügyekben, általában médiabíráskodásban meghurcolt vádlottak ellen, a bíróság együttműködésével. A bírósági vezetők, valamint magas beosztású ügyészek el akarják tussolni a törvénytelenségeket. Az OBH-hoz is több ízben fordultam eredménytelenül. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnökeként alkalmatlan bírái hibáit leplezi. Magyarország valamennyi bírája közül talán a legostobább Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla büntetőkollégiumának vezetője, aki a lúgos orvos és a VV Fanni ügyben hozott teljesen megalapozatlan ítéletet.
A bíróságok elnökei közül nem Ribai Csilla az egyedüli becstelen. A Győri Ítélőtábla elnökének, Széplaki Lászlónak a becsületéhez is alapos kétség fér. Bár ő nem személyesen mentegeti alkalmatlan bíráit. A Kúria elnökét, Varga Zs. Andrást Bene Krisztián alkotmányjogi panaszának előadó alkotmánybírájaként személyes felelősség terheli azért, hogy az Alkotmánybíróság a lúgos orvos ügyben a tényállás megalapozatlanságának orvoslatára alkalmatlan felülvizsgálatot rendelt el. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 650. § (2) bekezdése értelmében a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás felülvizsgálati indítványban nem támadható, a megalapozatlan tényállás szerint pedig Bene Krisztián a sértettet lúggal leöntve súlyos sérüléseket okozott neki. Bene Krisztián ragaszkodott ártatlanságához, s lehetséges, hogy valóban ártatlan is, mert bűnösségét nem bizonyították. A Kúria öttagú tanácsa felülvizsgálatát lezáró végzés iratellenesen állítja, hogy a Kúria, mint harmadfokú bíróság elvégezte a tényállás megalapozottságának vizsgálatát. Az ügydöntő ítélet az ellenkezőjét állítja. A Be. 619. § (1) bekezdése értelmében a Kúriának, mint harmadfokú bíróságnak döntését a másodfokú bíróság által megállapított tényállásra kellett alapoznia, így a tényállás már akkor is "támadhatatlannak" minősült eljárásjogi, de nem logikai szempontból.
További 6 jelentős ügyben hoztak az elmúlt évtizedben megalapozatlan ítéleteket. Engem Csiha Gábor alezredes rágalmai alapján ítéltek el érvénytelen karakterbizonyítás alapján terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés vádjával. Megalapozatlan ítélet született Kónya Endre kegyelmi botrányt okozó ügyében is. Kónya Endrét és Vásárhelyi Jánost abban az ügyben fel kellett volna menteni. Gyárfás Tamás védekezése cáfolhatatlan, miszerint ő nem Fenyő megölésére bólintott rá az inkriminált telefonbeszélgetés szerint, hanem arról volt szó, hogy Portik egy adóügyben ajánlotta fel segítségét, s Gyárfás erre adta áldását. VV Fanni halála nem kétségkívül bizonyított holtteste legcsekélyebb maradványának hiányában, s a darnózseli ügyben nem volt megállapítható a maradványok alapján az idegenkezűség. Áder kegyelmi botránya esetében az ítélet tiltott módon szerzett bizonyítékok felhasználása és a bíró elfogultsága alapján vitatható. A Bicskei pedofil ügy alap ügyében nem tudok állást foglalni, mert az ítéletek nem hozzáférhetőek. A mellékelt lista tartalmazza ezekre az ügyekre vonatkozó észrevételeim lényegét.
Az ostoba rágalmazó Csiha Gábor alezredest meg kell fosztani hivatalától.
Tisztelettel:
Radnóti László
