Tisztelt Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztálya!
Dr. Csiha Gábor alezredes katonai ügyész szégyent hozott a hadseregre és az ügyészségre, a BTK 226. § (2) c) pontja szerinti rágalmazás miatt feljelentést teszek ellene. Te is megválaszolhatod rövid kérdőívemet.
Némi késedelemmel teszek feljelentést Dr. Csiha Gábor ellen rágalmazása miatt. Erre azonban méltányolható okom van. Annak idején időben feljelentést tettem, igaz pontatlanul. Csiha Gábor a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség 2021. év június 14. napján kelt BF.457/2021/2. számú feljelentéséhez csatolt 2021. év június 11-i keltezésű jelentésében megrágalmazott:
"Jelentem, hogy a mai napon 10:45 körüli időben az épület központi vezetékes számán felhívott a korábbi elektronikus levelezése alapján magát dr. Radnóti Lászlóként nevesítő férfi és azt követelte tőlem a telefonban, hogy mint az ún. lúgos orvos ügyében másodfokon eljárt ügyész azonnal intézkedjek a törvénytelen, koholt bizonyítékokra alapított ügyészi bizonyítási indítványom visszavonására dr. Bene Krisztián szabadságának visszanyerése érdekében.
Közölte, hogy amennyiben felszólításának nem teszek eleget, tekintsem magamat "becstelen állatnak".
Nevezettel közöltem, hogy a büntetőügyhöz kapcsolódóan inkompetens személy, ezért a továbbiakban mind írásban, mind szóban tartózkodjon a zaklatásomtól. Erre válaszul közölte, hogy "Készüljön fel, hogy ki fogom nyírni!" Ekkor a telefonvonalat bontottam."
Tény, hogy az említett időpontban felhívtam Csiha Gábor ügyészt. Telefonbeszélgetésünk azonban nyilván nem lett rögzítve, különben Csiha nem mert volna hamisan vádolni. Ezt azonnal átláttam, amikor a vádat közölték. A telefonbeszélgetés rögzítésének kérdése fel is merült az ügyben, azonban nem lett megfelelően értékelve. Hamis vád miatt tettem feljelentést 2021 július 11. napján Csiha Gábor ellen, mivel tisztában voltam vele, hogy hamisan vádol. A feljelentést azzal tette félre az ügyész, hogy az ellenem folyó eljárás ideje alatt nincs helye ilyen feljelentésnek. Később, megfontolva, hogy a hamis vád tényállása telefonbeszélgetésünkről készült felvétel hiányában nem bizonyítható, visszavontam a feljelentést, s mivel az ügyész szerint a feljelentés nem volt időszerű, nem foglalkoztam a kérdéssel, hogy milyen feljelentést kellett volna tennem. Ám mindvégig következetesen ártatlanságomhoz ragaszkodva védekeztem. A megalapozatlan ítélettel szemben alkotmányjogi panaszt nyújtottam be. Ezzel kapcsolatban jutott végül eszembe, hogy Csiha Gábor megrágalmazott, s ha a hamis vád nem is, a rágalmazás viszont bizonyítható.
A Csiha Gábor rágalmai alapján ellenem folyt büntetőeljárásban hozott megalapozatlan 2.Bf.65/2023/44. számú ítélet ellen új bizonyíték alapján kívánok perújítást kezdeményezni. E célból arra kérem az ügyészséget, hogy nyomozás keretében vizsgálja ki, hogy mi állapítható meg a beszélgetés rögzítését illetően. A nyomozás során először meg kell állapítani, hogy rögzítették-e beszélgetésünket. Ha nem, akkor erről szóló nyilatkozatra van szükségem. Ha rögzítették beszélgetésünket, és hozzáférhető a rögzített tartalom bármilyen formában, akkor meg kell vizsgálni, hogy tartalma megfelel-e Csiha Gábor vádjainak. Ha rögzítették a beszélgetést, de nem hozzáférhető a tartalma, akkor erre nézve nyilatkozatra van szükség, amely okát is adja, hogy miért nem hozzáférhető. Kérem, hogy a létrejött új bizonyíték alapján indítványozzák perújításomat, vagy tegyék lehetővé, hogy annak alapján magam indítványozhassam.
Emlékezetes, hogy 2013. március 12-én a San Marco utcai otthona ajtaján kilépő Renner Erikát maszkos férfi támadta meg, kombinált anesztéziát alkalmazva elkábította, lemeztelenítette, s nemi szervét maró anyaggal leöntve magára hagyta. Erika nem ismerte fel maszkos támadóját. Állítólag ehhez következetesen tartotta magát. Jogi képviselői erre alapozták a sértett szavahihetőségének mítoszát. A lúgos orvos ügyben Renner Erika jogi képviselői többek közt Mérő Vera és Kálmán Olga támogatásával médiabíráskodást folytatva manipulálták a közvéleményt. Renner Erika szavahihetőségét hangsúlyozva a hatóságokkal elhitették a sértett megalapozatlan következtetéseit, miszerint támadójának mindenfélét tudnia kellett róla, s kizárólag három személy lehetett mindannak az információnak birtokában, amit támadójának tudnia kellett róla. A manipulált felismerésre bemutatás jegyzőkönyvét sikeres felismerés érvényes bizonyítéknak feltüntető nyomozók a BTK 268. § (1) b) pont szerinti koholt bizonyítékkal valósították meg hamis vád bűncselekményét. Csiha Gábor mindent elhitt, s így a bíróság félrevezetésének öntudatlan eszköze lett. A Fővárosi Ítélőtábla megismételt másodfokú eljárásában bűnössége érvénytelen bizonyítása alapján megalapozatlanul ítélte el a vádlottat. A Kúria ezután még kétszer foglalkozott az üggyel, de a tényállás megalapozottságát nem vizsgálta. A felülvizsgálat során például azért nem, mert a Be. 650. § (2) bekezdés szerint a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás felülvizsgálatban nem támadható. Mindezt részletesen tárgyalom Nevezetes ügyek című írásomban.
Csiha Gábort tehát valóban azért hívtam fel, hogy hibájára felhívjam figyelmét, s hibája vállalására szólítsam fel. Célom a törvényesség helyreállítása volt, ami a megalapozatlanul elítélt Bene Krisztián rehabilitációja nélkül kétségkívül nem képzelhető el. Válaszokat követeltem korábban már e-mail útján is igen durván, mert miután vezető jogászok évek óta packáztak velem, azt akartam, hogy Csiha feljelentsen zaklatásért, s bíróság előtt fejthessem ki nézeteimet. Akkor még azt hittem, hogy a bírók általában kompetens és tisztességes szakemberek. Még most is reménykedem, de azt már tisztán látom, hogy a Fővárosi Ítélőtábla bírái közt sok az alkalmatlan, s Ujvári Ákos kollégiumvezető, valamint Magócsi István tanácselnök különösképp alkalmatlan.
Részben tehát igazat állított Csiha Gábor. Azt, hogy állítása szerint dr. Radnóti Lászlónak adtam volna ki magam ártatlan tévedésnek vélelmezem. Doktori címet már csak azért sem használok, mert nem szereztem meg. Bár lehetséges, hogy ezzel nagyzási mániásnak akart feltüntetni, aki jogtalanul használ doktori címet. Egyértelmű rágalmazás viszont az életveszélyes fenyegetésre vonatkozó állítás, mert telefonbeszélgetésünk során egyáltalán nem fenyegettem. A követelésemmel kapcsolatban szerinte megfogalmazott fenyegetést csakis kényszerítésként értelmezhető, ez is rágalom, nem kényszerítettem. Mivel becsületemet csorbító állításai nem bizonyíthatóak - valójában hamisak -, azok rágalmazásnak minősülnek, s rágalmaival jelentős érdeksérelmet okozott, mivel jogerősen elítéltek.
A Fővárosi Ítélőtábla ítéletének indokolása bűnösségem érvénytelen bizonyítását adja a Fővárosi Törvényszék ítéletének indoklását követve. A 2.Bf.65/2023/44. számú ítélet [33-38] bekezdésében foglalt bizonyítás érvénytelen és alaptörvény-ellenes karakterbizonyítást alkalmaz a [35] bekezdésben, miszerint én olyan ember vagyok, aki hajlamos arra, hogy ügyészt fenyegessen, tehát megfenyegettem Csihát, amint állítja. A karakterbizonyítás azért érvénytelen, mert szabad akaratom folytán megtehettem, hogy nem fenyegetem meg Csihát, még ha hajlamos lennék is rá. A hivatkozott fenéken billentéssel való "fenyegetést" valóban leírtam az ügyész válaszát sürgető e-mailben. Ennek alapján törvényes vádat lehetett volna emelni, de ez ellen is tudtam volna védekezni. Az ilyen választ sürgető tréfás fenyegetéseket ritkán váltják be. Meg se fordult a fejemben a gondolat, hogy megtegyem. Persze Csiha bármitől félhet.
Bár a magyar jogban az amerikai jogszabályoknak nincs joghatásuk, megjegyzem, hogy az Egyesült Államokban a Federal Rules of Evidence című szabályzat 404. szabálya kifejezetten tiltja az ilyen karakterbizonyítást. Nyilván, mivel a feltételezett tettes vélelmezhető szabad akarata folytán ők sem tartják megfelelő bizonyító erejűnek.
Tisztelettel:
Radnóti László
