Polt Péternek mániája a váderedményesség. Az ésszerűtlenül magas váderedményesség eléréséhez nem elegendőek a törvényes eszközök.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához ügyemben közérdekű kérelmet nyújtottam be, mely a megalapozatlan ítéletek megsemmisítésén túl igazságszolgáltatásunk törvényességének helyreállítására irányul. A modern koncepciós perek alapjait Ibolya Tibor büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes vetette meg a Biszku ügyben elszenvedett kudarcra reflektáló cikkében, amely a Magyar Jog 2015. évi 9. számában jelent meg. A Fővárosi Ítélőtábla büntetőjogi kollégiumát vezető Ujvári Ákos több koncepciós perben is elnökölt. A lúgos orvos és a VV Fanni ügyben minden esetre. A Teréz körúti robbantásos merénylet ügyében is vannak vitatható pontok, de ebben az ügyben nem sikerült egyértelmű eredményre jutnom pusztán az ítélet alapján. De ez is azt jelenti, hogy az ítélet nem teljesen meggyőző, azonban nem tudom tömör, meggyőző érveléssel látványosan cáfolni. Nagyon valószínű, hogy az elítélt vádlott bűnös is volt, de ésszerű kétség férhet a bűnösségéhez, még inkább büntethetőségéhez. A SOTE Forenzikus pszichiátriai munkacsoportja együttműködve az ügyészséggel mindig a vádlónak legmegfelelőbb diagnózist állapítja meg. Engem például paranoid szkizofréniásnak diagnosztizált. Alaptalanul.
A Kúria jelenlegi elnöke alkotmánybíróként Bene Krisztián alkotmányjogi panaszának előadó alkotmánybírája volt. Ő is felelős azért, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálatot rendelt el a lúgos orvos ügyben, noha az teljességgel alkalmatlan volt arra, hogy az indítványozó hatékony jogorvoslatban részesüljön általa, mivel a Be. 650. § (2) bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban nem támadható a jogerős ügydöntő ítélet által megállapított - esetünkben megalapozatlan - tényállás, aszerint pedig az indítványozó bűnös volt. Varga Zs. Andrásnak nem akaródzik beismerni hibáját.
A felháborító felülvizsgálatot végző öt bíró közül a főkolompos a Kúria két egymást követő elnökhelyettese volt: Kónya István és Márki Zoltán. Ők az új Be. kodifikációs eljárásában betöltött szerepük folytán abban is felelősek, hogy alaposan megnyirbálták a tisztességes bírósági eljárás és a hatékony jogorvoslat garanciáit.
Az Alkotmánybíróság létrejötte óta töretlen gyakorlata szerint nem szolgáltat igazságot a megalapozatlan ítéletek megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz indítványozójának, ha a bizonyítékértékeléstől független alaptörvény-sértés nem állapítható meg, mivel a bizonyítékértékelés vizsgálatát nem tekinti feladatának. A polgári peres ügyek vonatkozásában valóban nem feladata vizsgálni a bizonyítékértékelést, mert az nem érint alapvető jogot. A büntetőügyek vonatkozásában azonban az ártatlanság vélelme tekintetében sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, ha a vádlottat nem a törvénynek megfelelően ítélik el, speciálisan ha megsértve a Be. 7. § (4) bekezdése szerinti In dubio pro reo elvet sértve kétséget kizáróan nem bizonyított tényt - valójában nem tényt - értékeltek a terhelt terhére.
Koncepciós pernek olyan ügyet nevezek, melyben az ítéletek megalapozatlanságához vezető hibák mögött szándékosság gyanítható, mert a vádlottat valamilyen nem feltétlen politikai - bár klaszikus koncepciós perekben általában politikai - okból kívánatosnak tartott ítéletet akartak hozni. Általában ez az ügyészség igényeihez közelítő, a váderedményességnek kedvező elmarasztaló ítélet, bár akadnak koncepciósnak tekinthető enyhe és felmentő ítéletek is. A koncepciós perekben elkövetett hiba nem is igazán nevezhető hibának, hiszen tudatosan követik el ezeket a koncepciós perek sikere érdekében.
Magam is koncepciós per áldozata vagyok. Csiha Gábor alezredes katonai ügyész, majd Gál András ügyvéd, Renner Erika jogi képviselője is megrágalmazott. Úgy tűnhet, hogy bennem is lehet hiba, ha mindenki engem rágalmaz. Meg kell vallanom, hogy nem voltam udvarias ezekkel a degenerált kontárokkal és igazságszolgáltatásunk alkalmatlan vezetőivel sem. Mert bár kényszeríteni senkit sem akartam, de nyomást akartam gyakorolni az igazságszolgáltatás törvényességének helyreállítása érdekében, mivel a jogászok makacsul leplezni akarják a koncepciós perekben elkövetett hibákat.
Csiha Gábor - akit a lúgos orvos ügyben elkövetett hibái miatt vontam felelősségre - azzal rágalmazott meg, hogy telefonbeszélgetésünk során életveszélyesen megfenyegettem. Úgy hitte, teheti, mert beszélgetésünk nem lett rögzítve. Bíróságaink őt igazolták. Fellebbeztem a Fővárosi Törvényszék megalapozatlan ítélete ellen, de megalapozott védekezésem ellenére a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen elítélt, ami ellen a fentik szerint hiába nyújtottam be alkotmányjogi panaszt, mivel az Alkotmánybíróság fütyül a jogaimra. Az Emberei Jogok Európai Bíróságához kérelmet nyújtottam be, amely valójában vádirat a Magyar Köztársaság igazságszolgáltatása ellen. A függelék a lúgos orvos, a darnózseli és a VV Fanni ügyben folytatott koncepciós pereket is leleplezi. A bicskei pedofil ügyben Kónya Endre nem segített kényszerítésben, mert a kiskorú sértett önként akart visszakerülni az intézménybe, az pedig vádjai visszavonása nélkül átmenetileg valóban nem volt lehetséges. Az igazgató persze felajánlhatta volna, hogy feladja magát és börtönbe vonul, de ezt nem akarta. A Fenyő ügyben Gyárfás Tamás ellen semmi sincs azon kívül, amit két maffiózó hordott össze a rovására. Tasnádi szavahihetőségét az is aláássa, hogy állítása szerint pénzt fogadott el Fenyő likvidálásáért, de nem hajtotta végre. Hát tisztességes maffiózó az ilyen?!
