Közéleti és jogi blog

Hajnalcsillag

Hajnalcsillag

A legendás szavahihetőségű Renner Erika okoskodása alapján ítélték el Bene Krisztiánt

Gál András ügyvéd médiabíráskodással megalapozatlan ítéleteket csikart ki a lúgos orvos és a darnózseli ügyben - Bene Krisztiánt és a darnózseli hentest rehabilitálni kell

2023. május 09. - Radnóti László György

beneszabad_ben.jpgMédiabíráskodás nyomására több nevezetes ügyben is megalapozatlan ítéletek születtek. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához intézett kérelemben vádiratot fogalmaztam meg igazságzolgáltatásunkkal szemben.

Renner Erika bátran állíthatta volna, hogy lerántotta támadója maszkját és látta, hogy Bene Krisztián volt. Ez nyilván hazugság lenne, de soha se derült volna ki, ha ehhez tartja magát. Mit mondhatott volna erre Bene Krisztián? Frappáns válasz lett volna, ha felkiált, hogy hazudik, s egyben bizonyíték bűnösségére. Renner Erika azonban első kihallgatásakor nem kockáztatta meg, hogy Bene Krisztiánt megvádolja. Nyilván azért, mert nem ismerte fel. Ezek után megkésve előrukkolni a felismeréssel valóban gyanús lett volna. Jogi képviselőivel nyilván megtanácskozták, hogyan lehet megnyerni a vámon, amit vesztettek a réven.

Elkezdték sulykolni Renner Erika szavahihetőségét. Milyen ember ez, aki akkor se hazudik, amikor a lebukás legcsekélyebb kockázata nélkül tehetné? Ő a megtestesült szavahihetőség. De mire jó ez, kérem? Hát arra, hogy a hölgy zseniális következtetései alapján bizonyítható a vádlott bűnössége. Hetet havat összehordott Renner Erika, hogy mi mindent kellett tudnia róla támadójának. A kutyasétáltatás időpontját. Na azt ugyan miért? Mert a reggeli kutyasétáltatásra induló Erikát támadta meg. De ettől nem kellett tudnia a kutyasétáltatásról. A támadó odament reggel, és mázlija volt, mert Erika kijött, ami egyébként várható volt. Valamikor reggel kutya nélkül is elindult volna. Erika gerincbántalma és klausztrofóbiája a helyszínen kiderült a támadónak. A hevederzárat azért zárhatta a támadó a kezébe adott kulccsal, mert az ajtónyitáskor a hevederzár surrogását hallotta, ami eltér a közönséges zár zajától, s ezért juthatott eszébe azt zárni. A támadónak tehát az ég világon semmit sem kellett tudnia Erikáról a címén kívül. Ha ötletszerűen választotta ki áldozatát, akkor még a címet se kellett tudnia. De a cselekményből valamilyen szexuális jellegű motívumra lehet következtetni. Lehet, hogy egy nagyon rosszul kivitelezett nemi erőszak történt. És a DNS nyomok eltávolításához használt vegyszer okozhatta a sérüléseket.

De folytassuk a remekbe szabott bizonyítást! Renner Erikát csakis három személy ismerte annyira, mint támadója. Na ezt meg honnan szedték? Csakis a sértettnek lehetett erről fogalma, azonban a lista teljessége éppen ezért semmiképpen sem ellenőrizhető. Nagy kár, mert innen már szinte kikezdhetetlen a bizonyítás. Renner Erika ugyanis garantáltan megszimatolta volna volt férje vagy élettársa bagószagát, így ezek bűnössége kizárható, így a vádlott bűnösségére következtetett Csiha Gábor ügyész, akit az említett hibák nem zavarták.

A manipulált felismerésre bemutatás eredménye nélkülözi a bizonyítóerőt, mert a nyomozóknak nem sikerült elkerülniük, hogy a tanú a rendőrség aulájában találkozzon az ügyvédje társaságában bemutatásra várakozó gyanúsítottal.

A VV Fanni ügyben a holttest maradványainak hiányában az se bizonyítható, hogy Fanni halott. Lehet, hogy szexrabszolgaként sínylődik. Más lehetőségek is felmerülnek, de ennyi untig elég. Ha nem bizonyítható a halála, akkor az emberölés még kevésbé. Az inkompetens Ujvári Ákos kollégiumvezető bíró a lúgos orvos és a VV Fanni ügyben egyaránt megalapozatlan ítéletet hozott.

A darnózseli ügyben a maradványok alapján megállapítható volt, hogy a hentes felesége elhunyt, de hogy miként, az nem. Ezért lehetséges például, hogy baleset áldozata lett. A bíróság a bizonyítékok hiányára hivatkozva, valójában alaptalanul zárta ki ezt a lehetőséget.

Következtetéseim a megalapozatlan bírósági határozatok alapos tanulmányozásán alapulnak.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://morgenstern.blog.hu/api/trackback/id/tr7618120212

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pál Arady 2023.11.25. 20:55:50

Sajnos a liberalizmusban a bíróság azt ítél el akit oda löknek neki. Ezeket a fickókat odalökték.
A jogbiztonság halála gondolom már nem kérdés..

Radnóti László György 2023.11.26. 10:05:10

@Pál Arady: Igaza lehet. Az, hogy Magyarországon a liberalizmus mellett mérsékelt önkényuralmi illiberalizmus is érvényesül csak ront a helyzeten, mert a bíróság a liberálisan elhibázott ítéletekkel kapcsolatban illiberálisan merev álláspontot képvisel.

Radnóti László György 2023.11.26. 10:12:43

@Pál Arady: A megoldás az igazi liberalizmus lenne. Az nyugaton megmerevedett liberalizmus dogmatikus volta miatt vezet hibákra a bírósági gyakorlatban. A helyes bíráskodáshoz több szkepticizmus szükségeltetik, mint amennyi a dogmatikus liberálisokban megmaradt.

Pál Arady 2023.11.26. 11:15:11

@Radnóti László György:
Őn túlságosan is megengedő.
Azoknak akik a világtörténelmet ismerik, azoknak a  bírósági rendszerről, az ítélkezésről, a néhai (?) gyarmatok jutnak az eszébe, amiket a mai liberálisok politikai (némelyeknek meg a vér szerinti) ősei ugyan így uraltak és kormányoztak. 
Ha ehhez hozzávesszük az új Magyarország tulajdonosi szerkezetét, (minden a hatalmi elit tulajdona, föld víz, bank, gyár, stb) az adósrabszolga modell érvényesülését, a  bíróságok ehhez viszonyított helyét az egész működtetésében, akkor alig találunk különbséget a Kelet Indiai Társaság által uralt földek és népek image és a magyar fizikai valóság között. 
Ebben a rendszerben a bíró - az uralmi elit tagja - nem képes az elé lökött vádlottra vele egyenrangú és azonos jogú honfitársaként tekinteni, ezért nem különösebben érdekli annak jogai.  Az ártatlanság vélelméhez fűződő - a demokráciákban nagyon erős - joga sem, ezért könnyedén változik át az eljárásban a semleges szemlélőből a vádlottat vádoló ügyésszé, aki csak indokot keres a vádlott elítéltetéséhez és nem a fizikai - nem az elvi! - igazságot képviseli.  Mert a hatalmi elit tagjaként ezt minden kockázat nélkül megteheti bárkivel - akár az összes uralt alattvalóval, a társadalommal szemben is! A megalapozatlan és felháborítóan jogtipró ítéletek ebben a hatalmi és viszonyrendszerben születnek.
Ez a helyzet annyira rettenetes és iszonyatos, - társadalomellenes - hogy a leírása nem türne szójátékot a liberalizmussal - vagy a tudományosan semmit sem jelentő "illiberalizmussal". Mert a humoros megközelítésnek itt már nincs helye. Szerintem azon kell inkább a maradék írástudóknak tűnődni, hogy hogyan süllyedhetett vissza az ország 400 évet a történelemben.
Persze lehet hinni a "valódi" liberalizmusban amit a magyar társadalom szinte minden tagja a 400 éve létező liberalizmus saját propagandájából ismer. Csak hogy a liberalizmus propagandája is meg a valósága is teljesen más mint bármely más ideológia  propagandája és valósága. A liberalizmus valósága pedig pontosan az, ami ma Magyarországon általában történik, hiszen Magyarország a liberális mintaállam, ami épp olyan, mint amilyennek anno Hayek, Fukuyama, Williamson a mintaállamot megálmodta (s ezek közül csak Williamson kért az emberiségtől bocsánatot érte) Tehát nincs "másik", ennél "jobb liberalizmus". Csak ez a rettenet van, amiben az ilyen bíróságok, ilyen ítéleteket hoznak.
Esetleg az lehetne a megoldás, ha valamilyen jobb vagy baloldali demokráciára cserélnénk a liberalizmust, de ahhoz sajnos nincs elegendő és megfelelő emberanyag. Ez nem csak Magyarország, de egész Európa tragédiája is. 
Tisztelettel.

Radnóti László György 2023.11.27. 21:37:27

@Pál Arady: Teljesen egyetértek. Ön a kérdés politikai-filozófiai hátterében láthatólag igen tájékozott. Abban is egyetértek, hogy az illiberalizmus és a liberalizmus valósága között kevesebb a különbség, mint gondolná az ember, de azért az jelent valamit, ha a kormány tagadja, hogy liberális lenne. Ennek az eltérésnek alapvetően irritáló jellege mellett pozitív elemei is vannak. De tényleg nem ez a különbség a lényeg.

A probléma az, hogy a szabadgondolkodás csak elvileg része a liberalizmusnak, mert a liberalizmus dogmatizmusra hajlik. Persze a szabadgondolkodás esetében is felmerülhet a definíció problémája. Bertrand Russel meghatározása kissé régi, és nem teljesen részletesen ismerem, de a lényeget illetően egyetértek, miszerint a gondolkodásban bizonyíték-alapú gyakorlatnak (evidence-based practice) kell érvényesülnie. Tévelygő jogászaink nyilván úgy vélik, hogy ez érvényesül joggyakorlatukban, azonban ez sajnálatos tévedés. Nyilván vannak megalapozott ítéletek is, de ahol a bizonyítás problémája miatt a médiabíráskodás nyomása érvényesült, ott valóban elképesztően kritikátlanul fogadnak el bármi bizonyításnak látszó érvelést, logikai ellenőrzés nélkül.

Tisztelettel.

Pál Arady 2023.11.27. 22:49:39

@Radnóti László György:
Nem tennék egyenlőségjelet a politikai és gazdasági liberalizmus, ( a kolonializmus) és az elméleti liberalizmus közé, mert az előbbiek a gyakorlati valóság tényezői, míg az elméleti liberalizmus a szabad gondolkodás keretét képezi, aminek több köze van a transzcendenshez, a metafizikához mint a gyakorlati valóság folyamataihoz.
A vizsgált eset sem a transzcendens térben, hanem egy a politikai és gazdasági liberalizmus által teljesen uralt térben és közegben zajlott, mintegy megmutatva azok valódi, - innen nézve - iszonyatos arcát.
Russel irodalmi munkáját nem olvastam, csak egy két kritikáját, amik egy része szerint nem több irodalmi műnél (azért is kapott Nobelt a munka) másik része szerint liberális, szakmailag hiányos, de olvasmányos mű amatőröknek. Afféle "szabad gondolkodnom, és tudok is, tehát liberális indivídum vagyok" típusú bevezető a liberális gondolkodásba. De feltételezem hogy valahol jogfilozófiai tételeket is említett a munkában az anyagi jog fontosságáról a viszonyitásban illetve értékelésben. Ami ma is érvényes.
A kétezer éves római jog szerint pedig pernek csak létező dolog lehet a tárgya, a dolog pedig lehet jószág, cselekvés, vagy esemény vagy mindhárom együtt. Mivel a cselekmény vagy esemény nem tárgyias dolog, azokat tárgyi bizonyítékkal kell igazolni. Gyilkossági vád miatti perben a halált a halottal, a gyilkosságot - mint cselekményt - a szakértő írásával, aki a halál okát megállapította, és tanúk írásos vallomásával, akik az eseményt látták. Ezek nélkül pert folytatni és felelősséget megállapítani a civilizált Európában kétezer éve nem lehet.
Ezzel a jogelvvel kizárólag a liberális angol szász gyarmati bíróságok mentek szembe a gyarmatokon, a gyarmati alattvalók ellen indított perekben. Szíre- szóra akasztatott fel a bíró bárkit azokban a perekben. Ezt a világot látjuk újjászületni Magyarországon mint gyarmaton. - Az atlanti liberális mintaállamban.
Tisztelettel.

Radnóti László György 2023.11.28. 01:35:36

@Pál Arady: Tévedés. A mi - Russel és én - értelmezésünkben a szabadgondolkodás nem azt jelenti, hogy mindent szabad, hanem csak annyit, hogy mindent szabad, ami logikus és tudományosan megalapozott. A mi szabadgondolkodásunk örökre fogja marad a logikának, de ezt el lehet viselni. Jogászaink ezt szűkösnek érzik. Ibolya Tibor a "humánus" Visinszkij című írásomban (morgenstern.blog.hu/2023/09/09/ibolya_tibor_legfobb_ugyesz_helyettes_alkalmatlan) részletesebben kifejtem.
süti beállítások módosítása