Közéleti és jogi blog

Hajnalcsillag

Hajnalcsillag

Az ostoba Csiha Gábor Sándor alezredes katonai ügyész megrágalmazott

Perújítási indítvány

2024. május 03. - Radnóti László György

csiha_gabor.jpgTisztelt Törvényszék!

Ügyem közérdekű volta miatt arra kérem a tisztelt bíróságot, hogy a legnagyobb sürgősséggel és méltányosan járjon el! Csiha Gábor fellebbviteli főügyészségi ügyész érintettsége miatt a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, a Fővárosi Ítélőtábla bíráinak inkompetenciája miatt, különös tekintettel Ujvári Ákos kollégiumvezető alkalmatlanságára, az és elnök becstelensége miatt a Fővárosi Ítélőtábla kizárását kérem. Korábbi perújítási kísérletem kudarca ezzel is összefügg, mert véletlen jóhiszemű tévedésen alapuló késedelemhez a Fővárosi Ítélőtáblával való kommunikációra való kedvetlenségem is hozzájárult, mert értelmetlen a Fővárosi Ítélőtábla bíráival folytatott minden kommunikáció. Ez az ügyemben hozott megalapozatlan ítéletből is kiderül, ami megfelelő védekezésemet is idézi - 2.Bf.65/2023/44. számú ítélet [23-24] bekezdése - , anélkül, hogy a bírák megértették volna. A közérdek alapja:

  1. Az ügyészség dr. Ibolya Tibor büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes ötlete alapján koncepciós pereket folytat.
  2. A bírók együttműködnek az ügyészséggel, számos megalapozatlan jogerős ítéletet hozva jelentős ügyekben.
  3. A Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria büntetőkollégiumának vezetői - Ujvári Ákos, Kónya István, Márki Zoltán, Székely Ákos, Csák Zsolt - ostobák, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke becstelen hazudozó. A Fővárosi Ítélőtábla nem bíróság.
  4. A harmadfokú eljárások és a felülvizsgálatok fabatkát nem érnek, mert a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény alaptörvény-ellenesen korlátozza a jogorvoslatot: a Be. 615. § a másodfellebbezést kizárólag a másodfokú bíróság ellentétes döntésével szemben teszi lehetővé. A 619. § (1) bekezdés és a 650. § (2) bekezdés a tényállás támadhatóságát megengedhetetlen mértékben korlátozza, lehetetlenné téve a hatékony jogorvoslatot.  
  5. Gál András ügyvéd és Mérő Vera jelentős ügyek sértettjeit finanszírozással és Gál András megalapozatlan, de látványos eredményeivel Gál Andráshoz csábítják, s a vádlottat médiabíráskodásban meghurcolva megalapozatlan ítéleteket csikarnak ki.
  6. A lúgos orvos ügyben Renner Erika jogi képviselői segítségével félrevezette a hatóságokat, akik neki kedveztek, az Alkotmánybíróságot is beleértve. A Kúria öttagú tanácsa iratellenesen állította a felülvizsgálat eredményeként hozott végzésben, hogy a Kúria, mint harmadfokú bíróság már elvégezte a tényállás megalapozottságának vizsgálatát. Renner Erika szemlátomást azt szeretné, ha Bene Krisztián sose kerülne szabadlábra. Ez persze lehetetlennek tűnik. De azt kell látnunk, hogy Renner Erikának és Gál Andrásnak semmi sem lehetetlen.
  7. A bicskei pedofil ügyben egy nem szavahihető áldozat önként vonta vissza vádjait, hogy a gyermekvédelmi gyám döntését felülbírálva visszafogadhassák az intézménybe, ahol állítólag az igazgató molesztálta. Novák Katalin nem tudta indokolni kegyelmi döntését. Ez a Köztársasági Elnöki Hivatal súlyos hibája, de Kónya Endrét fel kellett volna menteni, mert nem történt kényszerítés, ha nyilván befolyásolták is a sértettet. Azonban a befolyásoló tények közlése nem minősíthető a kényszerítést megvalósító fenyegetésnek. Ezért a kegyelmi döntés helyes volt, ezzel az indokolással. Novák Katalint ok nélkül hurcolták meg.  (Bfv.III.1.191/2022/13. számú végzés)

A Biszku ügyben az ügyészség számára kudarcot jelentő hatályon kívül helyezésre a Magyar Jóg 2015.https://morgenstern.blog.hu/2023/05/09/a_legendas_szavahihetosegu_renner_erika_nem_hazudik_csak_csusztat évi 9. számában megjelent írásában reflektált az akkor a fővárosi főügyész hivatalát betöltő Ibolya Tibor.

"A közvetett bizonyítékok zárt logikai láncolatának látszólag tetszetős elméletével az a fő probléma, hogy jogállami keretek között, valódi bűncselekmény bebizonyításának megkísérlésekor, különösen összetett, több szereplős, bonyolult ügyek esetén nagyon sokszor lehetetlen a zárt logikai láncolat felállítása, még gondos, szakszerű nyomozás lefolytatását követően is. A személyi bizonyítás néhány látványos kudarca, a felismertetés hibái vagy a szubjektíve igaz, de objektíve hamis tanúvallomások negatív szerepének felismerése, a krimináltechnika hihetetlen fejlődésével együtt egyébként is világszerte az objektív bizonyítékok felértékelődését hozta magával. Ezek a közvetett bizonyítékok azonban egy ügyön belül sem alkotnak feltétlenül egyetlen zárt logikai láncolatot, lehetséges, hogy egymás mellett több láncolat is kialakítható, amelyek mind ugyanazon vádlott személyére mutatnak, de nem kapcsolhatók össze, mégis valamilyen zárt rendszert alkotnak." (Egy önkényuralmi bizonyítékértékelési elmélet továbbéléséről, Magyar jog, 2015. 9.)

Az ilyen érvelés nem felel meg a Be. 7§ (4) szerinti  In dubio pro reo elv által a terhelt terhére értékelt tények kétséget kizáró bizonyítása iránt támasztott követelménynek.

A perújítási ok a Be. 637. § (1) a) aa) pont szerinti új bizonyíték. amely valószínűvé teszi, hogy fel kell menteni. Mivel az ítélet megalapozatlan, bármiféle további bizonyíték felesleges, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, és a főleg a rendelkezésre nem álló perdöntő bizonyítékok hiánya alapját kétséget kizáróan fel kell menteni engem a perújítás eredményeképp, amint eleve fel kellett volna menteni. Amennyiben az üres bizonyíték fogalmának értelmezése jogászoknak nehézséget okoz, a 2.Bf.65/2023/44. számú ítélet szövege bizonyíték a megalapozatlanságára nézve ami ugyancsak valószínűsíti, hogy fel kell menteni engem. Végül az ügyemben az ügyészség által beszerzett híváslista alapján azonosítható az inkriminált beszélgetés, meg lehet vizsgálni, hogy rögzítésre került-e. Ha a beszélgetésünkben nekem tulajdonított fenyegetésre nincs a sértett vallomásától független bizonyíték az ismét azt valószínűsíti, hogy fel kell menteni engem, mert amikor elégedetlen voltam beszélgetésünk eredményével - ami kétség kívül igaz -, szabad akaratom folytán még akkor is dönthettem úgy, hogy nem fenyegetem meg életveszélyesen az ügyészt, ha az ügyészség által félrevezetett igazságügyi elmeorvos-szakértő megalapozatlan véleményének megfelelően elmebeteg lennék, pedig tökéletes mentális egészségnek örvendek.

A megalapozatlan ítéletekre vonatkozó nézeteim nem képeznek kóros tudattartalmat, hanem ellenkezőleg, azok tények, a megalapozatlan ítéletekben a vádlott bűnösségére adott bizonyítások akár kóros tudattartalomnak is minősíthetők a jogászok elméjében.

A telefonbeszélgetés rögzítésére vonatkozólag nyomozást végezni azonban alighanem felesleges időhúzás lenne. Az ügyészség bátran nyilatkozhat róla, hogy a beszélgetés nem lett rögzítve. Ez egy vitathatatlan új bizonyíték lenne, ami garantálja, hogy fel kell menteni.

Az ostoba dr. Csiha Gábor Sándor alezredes fellebbviteli főügyészségi katonai ügyész a lúgos orvos ügyben a vádlott bűnösségére a sértett által összehordott ostobaságokra alapozott érvénytelen bizonyítást adott elő, miszerint a sértettet csak hárman ismerték úgy, mint támadója. Mivel az információ továbbadható, ez az állítás nem bizonyítható, mert mindig feltehető, hogy további személyek is a sértettre vonatkozó információk birtokába kerülhettek.  Csiha Gábor makacskodott, nem akart kommunikálni. Nyomdafestéket nem tűrően goromba voltam vele. Amit az emailben írtakról az ítélet állít az általam sem vitatott tény. A sértett ügyész azonban megrágalmazott, miszerint telefonbeszélgetésünk során életveszélyesen megfenyegettem. Ez nem igaz. Soha senkit nem fenyegettem életveszélyesen. A beszélgetés feltehetőleg nem lett rögzítve, ezért Csiha Gábor rágalmán kívül semmi sem bizonyítja, hogy életveszélyesen megfenyegettem volna. Az emailben megfogalmazott durván tréfás "szétrúgom a segged" képletes fenyegetés semmiképp sem minősül életveszélyesnek. Beszélgetésünk során Csiha Gábort egyáltalán nem fenyegettem.

Mellékelem a híváslistát és az Emberi Jogok Európa bíróságához benyújtott kérelmemet. Kérelmem vádirat igazságszolgáltatásunk ellen. A kérelmem fő részében az ügyemben hozott megalapozatlan ítéletben alkalmazott karakterbizonyítás érvénytelenségére mutatok rá. Függelékében koncepciós perekben hozott megalapozatlan ítéletekkel foglalkozok. Mellékelek egy bővebb listát is jelentős ügyekben hozott megalapozatlan ítéletekről.

Tisztelettel:

Radnóti László

A bejegyzés trackback címe:

https://morgenstern.blog.hu/api/trackback/id/tr3618395719

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása