A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) alaptörvény-ellenesen korlátozza a hatékony jogorvoslathoz való jogot. Kadlót Erzsébet ügyvéd asszony már Bene Krisztián alkotmányjogi panaszában alaptörvény-ellenesnek minősítette a Be. 615. § a másodfellebbezést kizárólag a másodfokú bíróság ellentétes döntésére korlátozó rendelkezését. A szűk látókörű alkotmánybírók kifejtették, hogy az Alaptörvény nem követeli meg a harmadfokú jogorvoslatot, ezért szerintük a másodfellebbezés ilyetén korlátozása nem alaptörvény-ellenes. Az Alaptörvényben valóban nincsen szó harmadfokú jogorvoslatról. Azonban az Alaptörvény XXVIII. cikkének a jogorvoslathoz való jogot megalapozó (7) bekezdése így szól:
"Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti."
Bene Krisztiánt megalapozatlanul ítélték el a megismételt másodfokú eljárásban is, tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát is megsértve, a megalapozatlan ítélet ugyanis törvénysértő, mivel a Be. 7. § (4) bekezdésében megfogalmazott In dubio pro reo elv a terhelt terhe értékelt tények kétséget kizáró bizonyítását kizáró bizonyítását írja elő, ezzel az elmarasztaló ítélet megalapozottságát követelve meg. De a vádlott szabadságához való jogát is sérti a szabadságvesztés büntetés megalapozatlan kiszabása. Tehát az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés megalapozta Bene Krisztián jogát a jogorvoslathoz, s mivel a Be. rendelkezései szerint a másodfokú ítélet felülbírálata harmadfokon lehetséges, ez a joga csakis másodfellebbezés és annak harmadfokú elbírálása révén lett volna gyakorolható. Azonban az alkotmánybíróknak derogál bizonyítékértékeléssel foglalkozni. Érvelésük szerint a bizonyítékértékelés a rendes bíróságok kizárólagos hatáskörébe tartozik. Tévedésben leledzenek, mivel csak az ítélkezés a rendes bíróságok kizárólagos hatásköre, bizonyítékértékelést végezni az Alkotmánybíróság is jogosult a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot sértő megalapozatlanság megállapítása és a megalapozatlan ítélet megsemmisítése érdekében.
A Be. 619. § (1) bekezdése, miszerint
