Az alábbi közérdekü bejelentést tettem a Kúria elnökének. Oda se bagózott.
Tisztelt Dr. Varga Zs. András Elnök Úr!
Közérdekű bejelentéssel fordulok Önhöz. Hogy mást ne mondjak, közérdek speciálisan az is, hogy a Kúria elnöke tisztességes ember legyen. Politikusoknak ciklusokon keresztül nem adódik alkalom tisztességüket bizonyítani. Önnek azonban ezennel lehetőséget adok, hogy tisztességét bizonyítsa. Nem vagyok isten, hogy mindent lássak, ezért teljes körű bizonyításra nem tudok lehetőséget adni. De a tisztességes ember bevallja hibáját. Erre kap most Ön lehetőséget.
A lúgos orvos ügyben az Alkotmánybíróság öntudatlan részese volt a lúgos orvos ügy vádlottjával űzött cinikus játéknak.
Az alkotmánybíróságnak tudomása volt róla, hogy Bene Krisztián ártatlannak vallja magát:
"Az eljárás egésze arról szólt, hogy az Indítványozó próbálta bizonyítani az ártatlanságát. Ennek során a vád koncepcióját alátámasztó "bizonyítékok" sorra tűntek el a felhasználhatók sorából, ám a bíróság végső soron ennek semmilyen jelentőséget nem tulajdonított.” (IV/1717/2018. Indítvány 77. bekezdése)
Alkotmányjogi panaszát az indokolási kötelezettség durva megsértésére alapozta:
"76. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a bíróság által a bűnfelelősség megállapítását tartalmazó tényállás, magának a cselekményeknek a lefolyása, motívuma, a célzatai semmilyen szempontból nem igazolt, az nagyobbrészt merő fikció.” (IV/1717/2018. Indítvány 76. bekezdése)
Ezt a megalapozatlan ítéletek megsemmisítésére irányuló panasz igen részletesen kifejti. Az Alkotmánybíróság ennek ellenére nem semmisítette meg a megalapozatlan ítéleteket, hanem felülvizsgálatot rendelt el, melyben a Be. 650. § (2) bekezdése értelmében a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható. A Kúria eszerint járva el csak azt vizsgálta, hogy a „támadhatatlan” tényállás szerint a sértett nemi szervét lúggal leöntő Bene Krisztián, ezzel súlyos testi sértést valósított-é meg. A felülvizsgálatot elrendelő Alkotmánybíróság számíthatott rá, hogy a felülvizsgálat kutyakomédia lesz, amint az is volt. Az alkotmánybírókat és a Kúriának a felülvizsgálat lefolytatására alakult öttagú tanácsának bíráit nem érdekelte mi az igazság a Fővárosi Ítélőtábla Bf.212/2017/71. számú ítéletének megalapozatlanságát illetően, Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumvezetője és más kollégáik hibáinak leplezése céljából látványosan pontot kívántak tenni az ügy végére.
Az alkotmánybírók álláspontja erősen megosztott volt: A határozatot szavazategyenlőség mellett az elnök szavazatával fogadták el. Tudomásom szerint az ellenvéleményt kifejtő alkotmánybírák egyike se járt helyes nyomon, hittek az indítványozó bűnösségében, ami persze lehetséges, ha nem is bizonyított. A határozatot megszavazó alkotmánybírók további három csoportra oszlanak: a tájékozatlanok nem tudtak a Be. hivatkozott bekezdéséről, a cinikusak tudtak róla, és elégedettek voltak, hogy sikerült pontot tenniük a kellemetlen ügy végére, a naivak pedig úgy képzelhették, hogy a Kúria a hivatkozott bekezdés ellenére megtalálja a módját, hogy az ügyet tisztességesen megvizsgálja. Egy bírót nem befolyásolhatnának Renner Erika borzalmasan megkínzott, megcsonkított nemi szervéhez fűződő érzelmei, ha a tisztességes bírósági eljáráshoz és hatékony jogorvoslathoz való jogról van szó.
Az alkotmánybíróknak a felülvizsgálat eljárási szabályaiban való tájékozatlansága Önre, mint előadó alkotmánybíróra rossz fényt vet. Tájékoztatnia kellett volna kollégáit a releváns eljárásjogi helyzetről. A következmények ellenére nem követettek el szörnyű bűnt, de be kell ismerniük hibájukat. Hibájuknak nem is lenne nagy jelentősége, ha a Fővárosi ítélőtábla megismételt másodfokú ítélete megalapozott lenne, azonban annak indokolásában a vádlott bűnösségének „bizonyítása” manipulált felismerésre bemutatás eredményén – a nyomozók lehetővé tették, hogy a tanú a rendőrség aulájában megnézze a bemutatásra várakozó gyanúsítottat – és a sértett megalapozatlan következtetéseiből összeállított érvelésen alapul.
Renner Erika bevallottan nem ismerte fel maszkos támadóját. Szavahihetőségének mítosza azon alapult, hogy ezt a számára kedvezőtlen tényt is beismerte, és következetesen ehhez tartotta magát. A szavahihetőségébe vetett bizalommal azonban - nyilván jogi képviselői tanácsára - alaposan visszaélt. Ne gondoljuk, hogy tudatosan! De Bene Krisztián bűnösségének "bizonyítása" azon múlott, az ostoba Csiha Gábor elhitte és elhitette a hasonszőrű bírákkal, hogy Renner Erikát csak hárman ismerték úgy, mint támadója. Ebből az állításból már könnyen következett Bene Krisztián bűnössége, azonban ez az állítás teljességgel ellenőrizhetetlen, s persze Erikának érdekében állt ezt állítani, feltéve, hogy beveszik. Csak az a meglepő, hogy bevették. De ha egyszer a végtelenül szavahihető Renner Erika azt állítja, hogy a hold zöld sajtból van, akkor mi mást tehet egy politikailag korrekt bíró, mint hogy elhiszi? Merészelhet-e kétkedni a szavahihető áldozat állításaiban?
Ha van Önben szemernyi tisztesség, vallja be hibáját, miszerint elkerülte figyelmét, hogy a Be. 650. § (2) bekezdés folytán az alkotmánybíróság által elrendelt felülvizsgálat a lúgos orvos ügyben nem volt alkalmas a Bene Krisztiánt megillető hatékony jogorvoslat biztosítására! Az ügyet alaposan meg kell fontolnia, ezért elfogadhatónak tartom, ha 8 napon belül nyilatkozik a nyilvánosság előtt hibáját beismerve.
Tisztelettel:
Radnóti László
