Tisztelt Dr. Varga Zs. András Elnök Úr!
Erika ledobta fátylait, jár neki Bene feje. Renner Erika nem élhet félelemben. Mitől is kell félnie? A bíróságon történt egy kis malőr. Bene Krisztián bűnösségét nem bizonyították. Nem arról van szó, hogy maximalista igényeimet nem elégítette ki a bizonyítás, hanem teljesen megalapozatlan volt. Egyrészről olyan manipulált felismerésre bemutatás eredményén alapult, a bizonyítás, melyet nem lett volna szabad bizonyítékként elfogadni, mert a tanú - úgymond véletlenül - találkozott az ügyvédje társaságában bemutatásra várakozó gyanúsítottal, másrészt a sértett gyakorlatilag minden alapot nélkülöző képzelgésén alapult a bizonyítás érvelésének másik iránya, miszerint csak hárman ismerték úgy, mint támadója. A volt férj és az élettárs bűnösségét dohányszaguk alapján is kizárta a sértett. Így annak ellenére, hogy nem ismerte fel támadóját, pusztán a sértett következtetései alapján is bizonyítottnak tekintette a bíróság a vádlott bűnösségét. Két probléma van Erika érvelésével:
Támadójának lakcímén kívül semmit se kellett tudnia róla. A bűncselekmény sajátos jellege folytán feltehető, hogy ha nem is éppen Renner Erika volt a támadó egyedül lehetséges áldozata, de hasonló korú és nemű áldozatot kereshetett: Egy általa paráznának tartott nőt példának okáért. Amiről a sértett azt állította, hogy támadójának tudnia kellett róla, azt a támadó megtudhatta a helyszínen.
Az pedig egyáltalán nem ellenőrizhető, hogy kik azok a szerencsések, akik a támadó által ismertnek feltételezett információk birtokában lehettek. Ez már csak azért sem ellenőrizhető, mert az információ elvileg átadható, speciálisan a tárgyalás közönsége és a bírók is minden "szükséges" információ birtokába jutottak.
Azért persze, mert a vádlott bűnössége nem bizonyított, még nem feltétlen ártatlan. S ártatlan elítéltnek is eszébe juthat bosszút állni igazságtalan meghurcoltatásáért. Renner Erikának akkor is van félnivalója, ha Bene Krisztián törvénytisztelő állampolgár volt és maradt, mert akkor szabadulásával valószínűleg felveszi a harcot rehabilitációjáért, ami önmagában is kellemetlen lehet a sértettnek, ráadásul könnyen oda vezethet, hogy a sértettnek vissza kell fizetnie az áldozatától kicsikart kártérítést. Renner Erikának valóban van mitől félnie. Fátylát ledobta, jár a fej. Bár lehet, hogy kissé túlzó a szent Jánossal vont párhuzam. De nem csak Erikának van félnivalója: a bíróságot félrevezető Csiha Gábor ügyésznek és Gál Andrásnak, Erika jogi képviselőjének, a Fővárosi Ítélőtábla ostoba kollégiumvezetőjének, Ujvári Ákosnak, és mindazoknak akik részt vettek a koncepciós per megrendezésében és a disznóságok eltussolásában, különösen Ibolya Tibor büntetőjogi legfőbb ügyész helyettesnek, valamint a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria elnökének, aki alkotmánybíróként elkövetett hibájáról mélyen hallgat.
Tisztelettel:
Radnóti László
