Ezt azért írom, hogy mindenki tudja, ha sor kerül rá, hogyan bízzon meg ügyvédjében. Nekem is voltak szomorú tapasztalataim. A hitvány Csiha Gábor Sándor alezredes katonai ügyész, akit felelősségre vontam, amiért félrevezette a bíróságot lúgos orvos ügyben. Ő adta be a bíróknak Renner Erika jogi képviselői segítségével kimódolt érvelését, miszerint csak hárman ismerték úgy, mint támadója, s közülük kizárólag Bene Krisztián követhette el a cselekményt. Ez az érvelés alátámasztható annyira, hogy Bene Krisztiánt Gyanússá tegye, de nem bizonyítható, mert az információ átadható. Így most már Csiha Gábor is gyanús, hiszen ő is mindazt tudta, és aligha tudja bizonyítani, hogy csak ügyészi tevékenységi körében szerzett tudomást róla, bár ez valóban plauzibilis állítás. Ez az ostoba alezredes megrágalmazott, miszerint telefonbeszélgetésünkben életveszélyesen megfenyegettem. Az inkriminált telefonbeszélgetés tartalmára vonatkozó bizonyíték hiányában nem tudtam bizonyítani ártatlanságomat, a vádló pedig érvénytelen karakterbizonyítást alkalmazott. A védelmemet ellátó Dr. Sallai László ügyvéd nem mutatott rá kifejezetten a bizonyítás hibájára, de kezdetben helyesen, a beszélgetés tartalmára vonatkozó bizonyíték hiányával cáfolt, azonban egy váratlan fordulattal aláásta ilyetén védekezésemet, azt fejtegetve, hogy ha mégis megfenyegettem Csiha Gábort, miként értelmezhető még az, hogy kinyírom. Pedig ilyet nem mondtam, és punktum. A kis okos bírónő el is ítélt. Az Ítélőtáblának pedig nem szokása az elsőfokú határozat által megállapított tényállásban kételkedni.

Szekér Gyulát alig tudom hibáztatni. Azonban ügyész barátunk már a megismétt másodfokú eljárás ítélethirdetésekor tudomása volt róla, hogy a rövidesen hatályba lépő új Be. (a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC.) törvény rendelkezései (615. § és 619. § (1) bekezdés) miatt a Kúriának nem lesz lehetősége érdemi felülbírálatra. Szekér Gyulának is meg kellett volna világosodnia, hogy a másodfellebbezés fabatkát nem ér a megalapozatlan tényállással szemben. Perújítást kellett volna indítványoznia. Ő ezt máig nem érti.

A Kadlót Erzsébet által beadott alkotmányjogi panasszal hasonló a helyzet. Indokolt lenne ugyan, hogy az Alkotmánybíróság védelmezze a tisztességes bírósági eljáráshoz való alapvető jogot a megalapozatlan ítéletekkel szemben. Azonban az alkotmánybíráknak derogál bizonyítékértékeléssel foglalkozni. Ez a gyakorlatuk minden más bírósági ágban elfogadható, csak a büntetőjogra vonatkozó alkotmányos garanciát sért, amennyiben az ártatlanság vélelmének elve megkívánná, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja, hogy a bűnösséget a törvény szerint állapították-e meg, különös tekintettel arra, hogy a Be. 7. § (4) bekezdés (In dubio pro reo elv) értelmében nem férhet (ésszerű) kétség a bűnösség bizonyítottságához. Az Alkotmánybíróság érvelése szerint azonban a bizonyítékértékelés a rendes bíróság kizárólagos hatásköre. Ez csacsiság. Egy gondolkodásmódra vonatkozólag senki se próbálhat kizárólagos jogot formálni. A kizárólagos jog mindig cselekvésre vonatkozik. Ha például valaki nem tud aludni, bátran tanácsolhatjuk neki, hogy vegyen be Xanaxot, de felírni, csak orvos írhatja fel. Ekképp az Alkotmánybíróság is értékelhet bizonyítékot, de nem hozhat ítéletet, viszont bizonyítékértékelése alapján megsemmisíthetné a megalapozatlan ítéletet. Azonban az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint nem foglalkozik bizonyítékértékeléssel. Ennek ellenére nem mondom, hogy feltétlen értelmetlen lett volna alkotmányjogi panaszt beadni. Azonban az előrelátható volt, hogy az Alkotmánybíróság által elrendelt felülvizsgálatnak - mivel a Be. 650. § (2) bekezdés értelmében a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás felülvizsgálati indítványban nem támadható - semmi értelme az indítványozó szempontjából, aki a támadhatatlannak minősülő megalapozatlan tényállás szerint a sértettet lúggal leöntve súlyos sérüléseket okozott. A felülvizsgálat kutyakomédia volt, aminek egyetlen lehetséges kimenetele és célja a jogerős ítélet helybenhagyása volt. Az öttagú tanács ráadásul azt hazudta a felülvizsgálatban hozott végzésben, hogy a Kúria, mint harmadfokú bíróság elvégezte a tényállás megalapozottságának vizsgálatát.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához kellett volna fordulni,de ez senkinek se jutott eszébe.

Bánáti János interjúkban értelmes ember benyomását kelti, látszott, hogy szívén viseli Bene Krisztián ügyét. Mégis nyilvánvalónak tűnik, hogy a felismerésre bemutatáson súlyos hibát követett el, s megkeresésemre nem volt hajlandó magyarázattal szolgálni, így nem tudok másra következtetni, minthogy a hibát valóban ő követte el. A hibát kétséget kizáróan megállapítottam, és perdöntő volt az ügyben, csak azzal kapcsolatban volt némi kétségem, hogy a felismerésre bemutatásra Bánáti János Kísérte-e el védencét. Tudjuk, hogy Bene Krisztiánról a sajtóban a bűncselekmény gyanúsítottjaként azonosításra alkalmas fényképek láttak napvilágot a felismerésre bemutatás előtt, amit a felismerő tanú is láthatott. A felismerő tanú ráadásul összetalálkozott a rendőrség aulájában az ügyvédje társaságában bemutatásra várakozó gyanúsítottal. A nyomozók tudtak - tanulták kriminalisztikából - az ilyen találkozások nem kívánatos voltáról, és erre előzetesen fel is hívták a tanú figyelmét, de a nyomozók a jelek szerint mégsem tettek meg mindent a találkozás elkerülése érdekében, mert úgy vélem, hogy az ilyen találkozás gondos szervezéssel garantáltan elkerülhető. Az ügyvédnek is már a bemutatáskor tudomása kellett, hogy legyen e problémákról, legalább részben. Ezt az is alátámasztja, hogy a tanúra felismerésre bemutatás után megpróbált ráijeszteni, miszerint ügyvédre lenne szüksége. Azonban az ügyvédnek nem a tanú ijesztgetése lett volna a dolga, hanem a felismerésre bemutatásról készült jegyzőkönyv megfelelő záradékkal való ellátásáról kellett volna gondoskodnia, ami megalapozta volna a felismerésre bemutatás eredményének kirekesztését a bizonyításból. Mondanom se kell, hogy ha a bűncselekmény időpontja táján a vádlottat, aki tagadja, hogy ott járt volna, mégis  a tetthelyhez vezető lépcsőházban látták, akkor én is bizonyítottnak látnám bűnösségét. Azonban a manipulált felismerésre bemutatás sikere mit sem bizonyít. Ezért a Bene Krisztiánt a felismerésre bemutatásra kísérő ügyvéd mulasztása végzetes volt. Az, hogy Bánáti János nem cáfolta, hogy ő lett volna a Bene Krisztiánt kísérő ügyvéd, arról győz meg, hogy ő volt az.

Póta Péter bíró két nem feltétlen összefüggő beszélgetés alapján következtetett arra, hogy, Gyárfás jóváhagyta Fenyő megöletését.

Az egyik rögzített beszélgetés részlete így hangzott:

Ha mindkét beszélgetés a Fenyő gyilkosságra vonatkozott, akkor adódik a következtetés, hogy Gyárfás hozzájárult. Gyárfás azonban azt állítja, hogy az első részlet egy adóügyre vonatkozik, és ez az állítása igen hihetően hangzik, s ha pontatlanul emlékezne, akkor is rendelkezésére állnak a felvételek, így állítása aligha cáfolható. Az interjú 7:45-től érdekes.

Tisztelt Dr. Senyei György Barna Elnök Úr!

Közérdekú bejelentéssel fordulok Önhöz. Önnek velem szemben nincs kötelezettsége, de hivatásából eredően, a Magyar Köztársaság igazságszolgáltatásának törvényessége iránti elkötelezettsége folytán együtt kell működnie velem az igazságszolgáltatás törvényességének helyreállítása érdekében. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 29. § (1) bekezdése által a bírósági ítélkezési  gyakorlat vizsgálatának témaköreinek meghatározásában meghatározott jogkörében kezdeményezze a jelentős ügyekben hozott ítéletek vizsgálatát a tényállás megalapozottságának szempontjából, különös tekintettel a mellékelt táblázatban megadott ügyekre. Az én ügyem talán nem számít jelentős ügynek, de ami késik, nem múlik, a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítve kérelemmel fordultam az Emberi Jogok Európai Bíróságához, kérelmem pedig vádirat igazságszolgáltatásunk ellen.

Az ügyészség az ostoba és becstelen Ibolya Tibor blüh. ötlete alapján koncepciós pereket folytat jelentős ügyekben, általában médiabírásban meghurcolt vádlottak ellen, a bíróság együttműködésével. A bírósági vezetők, valamint magas beosztású ügyészek el akarják tussolni a törvénytelenségeket. Az OBH-hoz is több ízben fordultam eredménytelenül. Talán Ön is bizalmat táplál helyettese, Ribai Csilla iránt. Ribai Csilla nem érdemes bizalmára, a Fővárosi Ítélőtábla elnökeként alkalmatlan bírái hibáit leplezi. Magyarország valamennyi bírája közül talán a legostobább Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla büntetőkollégiumának vezetője, aki a lúgos orvos és a VV Fanni ügyben hozott teljesen megalapozatlan ítéletet.

A bíróságok elnökei közül nem Ribai Csilla az egyedüli becstelen. A Győri Ítélőtábla elnökének, Széplaki Lászlónak a becsületéhez is alapos kétség fér. Bár ő nem személyesen mentegeti alkalmatlan bíráit. A Kúria elnökét, Varga Zs. Andrást Bene Krisztián alkotmányjogi panaszának előadó alkotmánybírájaként személyes felelősség terheli azért, hogy az Alkotmánybíróság a lúgos orvos ügyben a tényállás megalapozatlanságának orvoslatára alkalmatlan felülvizsgálatot rendelt el. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 650. § (2) bekezdése értelmében a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás felülvizsgálati indítványban nem támadható, a megalapozatlan tényállás szerint pedig Bene Krisztián a sértettet lúggal leöntve súlyos sérüléseket okozott neki. Bene Krisztián ragaszkodott ártatlanságához, s lehetséges, hogy valóban ártatlan is, mert bűnösségét nem bizonyították. A Kúria öttagú tanácsa  felülvizsgálatát lezáró végzés iratellenesen állítja, hogy a Kúria, mint harmadfokú bíróság elvégezte a tényállás megalapozottságának vizsgálatát. Az ügydöntő ítélet az ellenkezőjét állítja. A Be. 619. § (1) bekezdése értelmében a Kúriának, mint harmadfokú bíróségnak döntését a másodfokú bíróság által megállapított tényállásra kellett alapoznia, így a tényállás már akkor is "támadhatatlannak" minősült eljárásjogi, de nem logikai szempontból.

Veszélyeztetett vagyok, de nincs értelme a rendőrséghez, vagy ügyészséghez fordulnom, mert éppen a rendőrséget, az ügyészséget és a bíróságot leleplezem le, és ezek hurcoltak meg törvénytelenül. Közvetlen veszélynek vagyok kitéve az alábbiak szerint. A lúgos orvos ügyben a bíróság félrevezetése miatt felelősségre vontam Csiha Gábor ügyészt és Gál András sértetti jogi képviselőt. Gál András bírói segítséggel jogtalan sérelmi díjat csikart ki, amit visszaköveteltem. A hitvány ügyész és Gál András is megrágalmazott. Gál András zsarolás kísérletével vádolt hamisan. Egy ostoba bírónő előzetes letartóztatásomat rendelte el az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben, amit felelőtlen kollégái kétszer meghosszabbítottak. Az IMEI-ben orvosilag teljesen indokolatlan kényszergyógykezelés következtében súlyosan leromlott az állapotom. Hallgatólagos éhségsztrájknak is beillő étvágytalanságom miatt mintegy 50 kg-ot fogytam. Végül Berettyóújfalun, a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházából szabadultam. Szabadulásom után pedig a felesleges orvosság elhagyásával fellépő elvonási tünetek miatt halálfélelmet éltem át.

Az tette lehetővé kíméletlen meghurcolásomat, hogy a részrehajló média nem hajlandó nyilvánosságot biztosítani megalapozott véleményemnek. Így a hatóságok könnyen elhitették az elmeorvos-szakértőkkel, hogy a megalapozatlan ítéletekre vonatkozó nézeteim kóros tudattartalomnak értékelhetők. Téves diagnózisukkal stigmatizálva a szakértők kiszolgáltattak az ügyészségek és a bíróságnak.

A megalapozatlan ítéletekről mielőbb közös sajtótájékoztatót kell tartanunk, egyelőre anélkül, hogy kimondanánk az utolsó szót a jogerős ítéletek megalapozatlansága kérdésében, mert azt a joggyakorlat-elemző csoport vizsgálata után bíróságnak kell megállapítania.

Lehetséges, hogy jogegységi eljárások kezdeményezésével hatékonyabban kezelhető a probléma. A megalapozatlan ítéletek az In dubio pro reo elv egységes értelmezését sértik.

Tisztelettel:

Radnóti László

Tisztelt Professzor Asszony / Úr!

Mivel dr. Mérö László professzor nem akarja megérteni, mi a probléma nagylányával, sőt - finoman szólva - súlyos kellemetlenségeket okozott nekem, mikor segítségét kértem, kénytelen vagyok Önökhöz fordulni. Pszichológusként amúgy is kompetensek az ügyben. A borzalmas bűntények - különösen a lúgos orvos ügy esetében - a médiában alaposan megszellőztetve, olyan tömegpszichózist váltottak ki, ami Mérő Vera és Gál András sértetti jogi képviselő számár lehetővé tette, hogy hammelni patkányfogóként manipulálják a sárga rózsás tüntetőket, ügyészeket, bírókat, alkotmánybírókat egyaránt.

Az Alkotmánybíróság nem volt hajlandó megsemmisíteni a megalapozatlan ítéleteket - igaz bizonyítékértékeléssel egyébként sem foglalkozik, így a megalapozatlan ítéletekkel szemben nem védi a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot -, hanem a lúgos orvos ügyben hatékony jogorvoslatra teljességgel alkalmatlan felülvizsgálatot rendelt el. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 650. § (2) bekezdés szerint ugyanis a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás felülvizsgálati indítványban nem támadható. E tényállás szerint pedig Bene Krisztián lúggal leöntötte a sértettet, aminek tagadása, ártatlanságán alapuló védekezésének lényege, s a megismételt másodfokú eljárásban hozott megalapozatlan ítélet indokolásában az egyébként jól megalapozott tényállásnak éppen az a megállapítása megalapozatlan csupán, hogy Bene Krisztián azonos a cselekményt elkövető személlyel. A felülvizsgálatban meghozott végzés iratellenesen állítja, hogy a Kúria, mint harmadfokú bíróság elvégezte a tényállás megalapozottságának vizsgálatát. A jogerős ügydöntő ítélet indokolásában ellenkezőleg, az olvasható, hogy a tényállás (már ekkor is eljárásjogi okból, tehát nem logikai szempontból) "támadhatatlan". A bicskei igazgatóhelyettes, Kónya Endre ügyében is hasonló felülvizsgálatot végzett a Kúria, valamint Veres Margit, balmazújvárosi polgármester ügyében is, aki Áder János vitatott kegyelme folytán kerülte el a börtönt. A polgármester asszony ügyének felülvizsgálatában meghozott Bfv.II.896/2018/7. számú végzés így ír erről:

"[80] Az a rendelkezés, hogy a felülvizsgálati eljárásban az alapítélettel megállapított tényállás az irányadó és az nem támadható, a büntetőeljárási törvényben szabályozott parancsoló jellegű, semmiféle (kurtító vagy bővítő) eltérést nem engedő, azaz áthághatatlan szabály, amelyet - reagálva az I. rendű terhelt védőjének felvetésére - még a tisztességes eljárás szabályaira hivatkozással sem lehet kétségessé tenni. Ellenkező esetben maga a Kúria sértené meg a törvény rendelkezését.

[81] A tényállás megállapítására kizárólag az alapeljárást lefolytató bíróságok jogosultak. Amint az alapeljárás jogerős ügydöntő határozattal lezárásra kerül, a megállapított tények kizárólagosan egy másik rendkívüli jogorvoslati eljárásban, a perújítási eljárás keretében tehetőek vita tárgyává, de csakis a perújítási eljárásra meghatározott feltételrendszer keretein belül."

A perújítás feltételei általában nem teljesíthetőek. Ebben az ügyben talán elfogadható perújítási oknak új bizonyítékként a lehallgatás eredményének a bizonyításból kirekesztett része, de úgy is dönthet a perújítási indítványt elbíráló bíróság, hogy, ha nem is került felhasználásra a bizonyíték, azért még nincs szó új bizonyítékról.

Mérő László az a szórakoztató ismeretterjesztő. akiről az ember könnyen elhiszi, hogy mindenhez ért. Nem plágium, nem szélhámosság, amit művel, mégis jelentősen túlértékelt a teljesítménye. Ha csak róla lenne szó, szót se lenne érdemes vesztegetni rá. Mérő László önértékelése  egyébként elég józan. Agyonajnározott, és túl liberálisan nevelt lánya viszont elhitte, hogy csodagéneket örökölt apukától, és nagyon okosnak képzeli magát. Egy megalomán celeb nem sok vizet zavarna, még az ő küldetéstudatával sem. Sajnálatos módon az a mániája, hogy neki kell helyrezökkentenie a világot, és áldozatoknak segíteni. Itt már kicsit sikamlós talajra tévedt, hisz az igazságszolgáltatásba kíván beleavatkozni. Egy értelmes ügyvéddel együttműködve még jót is tehetett volna, azonban Mérő Vera megtalálta "zsák a foltját", a hasonlóan mániás vízilabdázó Gál András ügyvéd személyében.

Gál András Mérő Vera segítségével médiabíráskodással gyakorolt nyomást a hatóságokra a média érdeklődését kiváltó botrányos ügyekben. Nevezetes ügyei a bicskei pedofil, a lúgos orvos, és a darnózseli ügy. A bicskei ügyben csak az állapítható meg az ítéletekkel ellentétesen, hogy Vásárhelyi János igazgató és Kónya Endre igazgatóhelyettes nem kényszerítette a kiskorú sértettet vádjai visszavonására, mert az önként vonta vissza azokat, hogy visszakerülhessen az intézménybe. Bár a pedofília ügy bírái Gál András szerint is alkalmatlanok voltak, ami kételyt ébreszt az ítélet megalapozottságát illetően, ám a pedofília vádról hozott ítéletek titkosak, ezért azokat nem áll módomban megvizsgálni. Ezért a kegyelem akkor is helyénvaló volt, ha a Köztársasági Elnöki Hivatal súlyos mulasztása folytán Novák Katalin nem tudta megindokolni. A másik két ügyben Gál András teljességgel megalapozatlan ítéleteket csikart ki. Így a vádlottak ártatlanok lehettek, fel kellett volna menteni őket, rehabilitációjuk elkerülhetetlen, pedig a bíróság vezetői és az ügyészség hallani sem akar erről.

Csiha Gábor ügyésznek megpróbáltam felhívni figyelmét a lúgos orvos ügyben elkövetett hibájára. Én is hibás vagyok benne, hogy a legrosszabbat hoztam ki a hitvány ostoba ügyészből: Megrágalmazott, miszerint telefonbeszélgetésünkben életveszélyesen megfenyegettem. A Fővárosi Ítélőtábla - ahol a notórius hazudozó Ribai Csilla elnöksége alatt a büntetőkollégiumot vezető inkompetens Ujvári Ákos alaptörvény-ellenes joggyakorlatot alakított ki, amennyiben az Ítélőtábla jogorvoslatot nem szolgáltat, hanem kutyakomédiának beillő tisztességtelen eljárásban bírái látszólag megértve és hibátlanul visszaböffentve az ítéletben a megalapozott védekezést, a megalapozatlan ítéleten kicsit csinosítva ismét megalapozatlan ítéletet hoznak - engem is megalapozatlanul ítélt el. Mivel az alkotmánybíróknak derogál bizonyítékértékeléssel foglalkozni, megalapozott alkotmányjogi panaszomat érdemi indoklás nélkül visszautasították. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához intézett kérelmem vádirat igazságszolgáltatásunk ellen. Kérelmem függelékében részletesen tárgyalom az ügyészség által, médiabíráskodásban meghurcolt vádlottak elítélése érdekében folytatott koncepciós pereket.

Tisztelettel:

Radnóti László

Tisztelt Dr Varga Zs. Adrás Elnök, Dr. Polt Péter Legfőbb ügyész Úr!

Gyárfás Tamás sztárügyvédje gyengén muzsikált. Dr. Zamecsnik Péter több száz oldalas perbeszéddel altatta el hallgatóságát, különös tekintettel a bíróra, aki ezek után ember legyen a talpán, ha megérti, mit akarhatott a védő. Ha jó munkát végzett volna a védő, perbeszéde ennyi lett volna: "Mit tud felhozni a vádló a védencem elleni vád védelmében, a Portik által jogellenesen beszerzett bizonyítékok - hangfelvételek - ki kellett zárni a bizo?"

A vádemelés óta tudom, hogy Gyárfás Tamást fel kell menteni bizonyítottság, hiányában, aki ezért - horribile dictu - ártatlan is lehet, akárcsak Bene Krisztián a lúgos orvos ügyben. Gyárfás bűnösségének bizonyítása ugyanis köztudottan a Portik által rögzített telefonbeszélgetéseken alapult. Rögtön láttam, hogy ezek nem lesznek megfelelő bizonyítékok, ha Gyárfás nem vallotta be a beszélgetések során, hogy ő rendelte a bérgyilkost. Azonban nem találtam olyan érvet, amit jogász is elfogad, mert erre az érvemre az ügyész csak annyit mond: De, mi bebizonyítottuk a felvételek alapján. Akármekkora hülyeség is ez az állítás, éppen értelmezhetetlensége folytán nemigen cáfolható.

Gyárfás Tamás sorsa valójában engem halálosan hidegen hagy, akárcsak Benéé, így nem sokat gondolkodtam a nézőpontomból lezárt ügyön. Most viszont elgondolkodtam, hogy milyen szép is volna, ha Magyar Péter hangfelvételein Rogán Antal végre lebukna. Tulajdonképpen lebukhat rajta, de Magyar rossz helyre viszi a felvételeket. Az igazságszolgáltatás ezeket a felvételeket aligha tudja Rogán ellen használni, legfeljebb, arra jók, hogy meggyőzzék az ügyészséget, hogy indokolt vizsgálatot indítani. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 166. szakasza szerint csak törvényesen

A bizonyítás törvényessége

166. § (1) A bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és felhasználása során e törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

(2) Jogszabály elrendelheti a bizonyítási cselekmények teljesítésének és lefolytatásának, a bizonyítási eszközök megvizsgálásának és rögzítésének meghatározott módját.

Továbbá a Be. 167. § (5) bekezdés értelmében:

(5) Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a (2) bekezdésben meghatározott hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők büntetőeljárási jogainak lényeges sérelmével szerzett meg.

Telefonbeszélgetés rögzítése, mint személyes adat kezelése tekintetében az  EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) 6. cikke az irányadó. Ennek (1) bekezdése azabályozza, hogy mikor van erre egyáltalán lehetőség.

A vén hülye Mérő László Vera lánya és a vízilabdázó Gál András ügyvéd mindenkit félrevezetett a bicskei pedofil, a lúgos orvos és a darnózseli ügyben. Immár számolatlan közérdekű bejelentést intéztem a Kúria és a Fővárosi ítélőtábla elnökéhez a jogorvoslatot kutyakomédiává aljasító alaptörvény-ellenes eljárásjogot és a tisztessége bírósági eljáráshoz való jogot sértő, megalapozatlan jogerős ítéleteket eredményező visszás bírósági joggyakorlatot kritizálva. Ők azonban semmibe vették intelmeimet. Ribai Csilla maga hazudozik összevissza alkalmatlan bírái hibáit leplezve, felelősségét és hatáskörét tagadva. Varga Zs. András kollégáira bízza a válaszadást a személyes felelősségét firtató bejelentések esetében is. Azok persze nem merészelnek kivetnivalót találni elnökük eljárásában. A tévedhetetlen kontraszelekció eredményeképp a vezető pozíciókat szint kizárólag alkalmatlan jogászok foglalják el, úgyészek, és bírók közt egyaránt. Az ügyvédek sem állnak általában hivatásuk magaslatán, de ők valamivel lazábban szervezettek, s így a kontraszelekcióba is hiba csúszhat, akár sikeres is lehet, magas pozíciót is elérhet rátermett ügyvéd, de ez sem szükségszerű. A Fővárosi Ítélőtábla büntetőjogi kollégiumát vezető Ujvári Ákos teljesen alkalmatlan, szégyenteljes megalapozatlan ítéleteket hozott a lúgos orvos és a VV Fanni ügyben, de az Ítélőtábla elnöke bízik benne. Az ostoba Ujvári Ákos az egész Ítélőtábla munkáját teszi tönkre a büntetőkollégium vezetőjeként. Ezért sajnálom a jogászokat, és persze a Kúria elnöke miatt is.

Tisztelt Dr. Varga Zs. András és Dr. Ribai Csilla Elnök Asszony / Úr!

Közérdekű bejelentéssel fordulok Önhöz. Többször ismételt felszólításomra se tettek elegetet indokolt követelésemnek. A hülye Ujvári Ákos alkalmatlan bírónak. A lúgos orvos és a VV Fanni ügyben teljesen megalapozatlan ítéleteket hozott. A felülvizsgálat a lúgos orvos ügyben alkalmatlan volt hatékony jogorvoslat szolgáltatására, a felülvizsgálatot befejező végzésben az öt bíró iratellenesen állítja, hogy a tényállás megalapozottságának felülvizsgálatát a Kúria, mint harmadfokú bíróság elvégezte. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához intézett kérelmem vádirat igazságszolgáltatásunk ellen. Kérelmem függeléke részletesen foglalkozik a lúgos orvos üggyel is.

Sajnálom Önöket. Önök gyámoltalan ostobák. Ez mindent megmagyaráz. Csak azért ostoroztam Önöket durvábban, mert nem akartam elhinni. Már nem haragszom, sajnálom Önöket. De a végkövetkeztetés így is ugyanaz: Takarodjanak!

Tisztelettel:

Radnóti László

Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész, Dr. Ibolya Tibor, BLÜH, Dr. Varga Zs. András és Dr. Ribai Csilla Elnök Asszony / Úr!

Önök hitvány gazemberek. Takarodjanak! Polt Péternek mániája a váderedményesség. Az ésszerűtlenül magas váderedményesség eléréséhez nem elegendőek a törvényes eszközök.

Az ügyészség koncepciós pereket folytat Ibolya Tibor blüh ötlete alapján, a bíróság együttműködésével. A Fővárosi Törvényszék és az Ítélőtábla sorozatosan megalapozatlan ítéleteket hoz, többek közt Gál András és Mérő Vera által médiabíráskodásban meghurcolt vádlottak ellen. Ha a Kúriára kerül az ügy, a Kúria elfogadva a másodfokú bíróság által megállapított tényállást kicsinosítja az ítéletet, és azt hazudják a Kúria bírái, hogy minden rendben. A Kúria ugyanis jogbíróság, bíráinak bizonyítékértékeléssel foglalkozni derogál, akárcsak az alkotmánybíróknak. Így a másodfokú bíróság által megállapított megalapozatlan tényállás ellen nincs jogorvoslat.

A lúgos orvos ügyben a Fővárosi Ítélőtábla tanácsát félrevezető dr. Csiha Gábor Sándor alezredes katonai ügyészt emailben tájékoztattam tévedéseiről, az érvénytelen bizonyítás visszavonását követeltem. Telefonon is felhívtam, hogy a válaszadást megsürgessem. Csiha Gábor rágalmai alapján, miszerint telefonbeszélgetésünk során életveszélyesen megfenyegettem jogerősen elítéltek. A hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítve az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultam kérelmemmel. Kérelmem vádirat igazságszolgáltatásunk mélységesen jogellenes elfajulásai ellen.

A Fővárosi Ítélőtábla bírái sorozatosan hoznak megalapozatlan ítéleteket. Ribai Csilla elnök falaz nekik, elutasítva közérdekű bejelentéseimet, mert nyilván az ő intenciói szerint járnak el a törvénysértő bírák. A terhelt terhére hozott megalapozatlan ítélet ugyanis törvénysértő a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 7. § (4) bekezdésében megfogalmazott In dubio pro reo elv értelmében. Az ügyészek is mindent elkövetnek a bíróság törvénysértése eltussolása érdekében.

Varga Zs. András Bene Krisztián alkotmányjogi panaszának előadó alkotmánybírójaként tisztában van vele, hogy az Alkotmánybíróság a hatékony jogorvoslatra alkalmatlan felülvizsgálatot rendelt el a lúgos orvos ügyben, mivel a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás felülvizsgálati indítványban nem támadható a Be. 650. § (2) bekezdés értelmében. A Kúria elnöke arról is tud, hogy, a Kúria öttagú tanácsának a felülvizsgálati eljárás eredményét összegző végzése iratellenesen állítja, hogy a Kúria, mint harmadfokú bíróság teljes körben vizsgálta a tényállás megalapozottságát, magyarán az 5 bíró hazudott. A Kúria elnöke pedig lapít.

Haladéktalan lemondásukat követelem.

Radnóti László

Matematikus, statisztikus

Elméletem a józan észen, és a valóság jobbára közvetett ismeretén alapul, mert ismeretségi körömben tudomásom szerint marginális jelenség a nemi eltévelyedés, vagy legalábbis megfelelően kezelt magánügy, amint minden szexuális kapcsolat magánügy. Pontosan ez elméletem alapja: Aki nem tudja, nem kívánja megőrizni a szexualitását magánügyének, az eleve nem teljesen normális. A házasság és az élettársi kapcsolat intézménye félrevezető lehet. Azonban ezeknek sem a felek közti szexuális kapcsolat meghirdetése a céljuk, hanem egymás iránt gyengéd érzelmeket tápláló férfi és nő kapcsolatának rendezését szolgálja (potenciális) utódaik érdekében és közös érdekükben. Az, hogy e kapcsolat keretében mit tesznek a potenciális utódok létrehozása érdekében, örökbe fogadnak, lombikbébi programban vesznek részt, tradicionális módszerekkel próbálkoznak, vagy egyáltalán nem vágynak gyermekre, az a legbelsőbb magánügyük. Ugyanez igaz felnőtt emberek bármiféle kölcsönös megegyezésen alapuló szexuális tevékenységére, kivéve, ha a büntető törvénykönyv szerinti bűncselekményt valósít meg. Példának okáért a kannibalizmus közös megegyezéses szexuális aktusként sem legalizálható.

Az aki nem képes magánügyeként kezelni a szexualitását eleve nem teljesen normális. Önmagában ennek társadalmi veszélyessége nincsen, csupán nem kívánatos, mémileg aggasztó jelenség. Az olyanoknak, akiknek problémát okoz a szexualitásuk, inkább a legnagyobb jóindulattal azt ajánlanám, hogy forduljon pszichológushoz, aki segíthet, a szexualitás, amíg törvényes kereteken belül marad nem tartozik a nyilvánosságra. Ez a nyilvánossággal szemben is elvárás.

Az is nyilvánvalónak tűnik, hogy a nemi eltévelyedések és a pszichés problémák kapcsolata két irányú. A nemi eltévelyedés hátterében pszichés problémák állhatnak. Ehhez a pszichés problémához gyakorta molesztáló fajtalan szexuális kapcsolat vezethet, s az áldozat esetleg nincs is tudatában a kapcsolat molesztáló jellegének, például kiskorú áldozat szexuális éretlensége folytán. De másként is kialakulhat az eltévelyedéshez vezető pszichés probléma. Filmélményeim alapján egy bántalmazó kapcsolatban szenvedő, vagy abból menekülő nő fogékonnyá válhat a leszbikus közeledésre. S viszont, a perverz kapcsolatok rendezetlensége hozzájárulhat elmebetegség kialakulásához. Daróczi Dávid, egykori kormányszóvivőről ugyan nem tudom, hogy volt-e bármiféle mentális problémája, de öngyilkossága, mindenesetre felvetette ennek gyanúját.

Miért is lényeges ez? Azért, mert az igazság mindig fontos. Azt is látjuk, hogy a nemi eltévelyedések kockázatokat hordoznak magukban. Nem utolsó sorban éppen magukra, a tévelygőkre nézve.

A törvényes keretek közt megmaradó devianciával szemben toleranciát kell tanúsítani. Amikor toleranciát említek, azt, mint tűrést élesen megkülönböztetem a fenntartás nélkül elfogadható másságok elfogadásától. A beteg sérült embereket el kell fogadni a problémáikkal együtt. A más világnézetű ember másságát is általában elfogadhatjuk, amennyiben világnézete teljes mértékben összebékíthető a mienkkel. Vannak azonban például olyan vallások, amelyek nem békíthetőek össze felvilágosult világnézetünkkel. Ezek bizonyos pontig tolerálhatóak. Muzulmánok is képesek beilleszkedni nyugati társadalmakba. De például a nők genitális megcsonkítása, vagy a csadorviselet már nem tolerálható. A vallás tekintetében is háromféle lényegesen különböző viszonyulás lehetséges tehát: az elfogadás, a tűrés, és az elutasítás. Ugyanígy a szexuális magatartás eltérése is lehet elfogadható, tűrhető, vagy tiltott. A mértékletes promiszkuitás például jobbára elfogadjuk. A törvénytisztelő homoszexualitást megtűrjük, a nemi erőszakot és a pedofíliát pedig tiltjuk.

Írásom abszolút spoiler, kizárólag azoknak szól, akik látták a filmet, és akit érdekel az értelmezésem, nem azoknak, akik még csak most szeretnék megnézni. Nem vagyok filmesztéta. A film jó, az esztéták majd kielemzik. A történet különösen jó, de büntetőjogi szempontból megér egy misét, miről szól. Egy  kérdéssel foglalkozom itt csupán. Ez is lett volna írásom címe, de nem akartam a címben spoilerezni. Miért mentették fel Sandra Voytert? - Ez itt a kérdés.

Daniel ügyesen ellenőrizte édesapja öngyilkossági kísérletére vonatkozó hipotézisét, és helyesen következtetett arra, hogy amikor az autóban Snoop várható kimúlásáról beszélve, valójában saját tervezett öngyilkosságára akarta felkészíteni fiát. Az különös, hogy erre is gondolt, csak arra nem gondolt, hogy búcsúlevelet hagyjon. Számíthatott volna rá, hogy az agresszióba torkolló veszekedésről hátrahagyott felvétel gyanúba keveri feleségét. Lehet, hogy nem állt messze tőle a szándék, hogy kitoljon vele. Bár Danielnek se lett volna jó, ha elítélik az édesanyját, a gyerekre pedig tekintettel volt. Talán mégse kockáztatta volna, hogy miatta tévesen elítéljék gyermeke édesanyját.

Tehát Daniel helyesen következtetett. Akkor tehát ezért mentették fel édesanyját? Lehet, mert ez hatással lehetett a bírónőre és az esküdtekre. Azonban kriminalisztikai szempontból indokolatlan lett volna pusztán emiatt felmenteni a vádlottat. Az ügyésznek kivételesen igaza volt abban, hogy a fiú észrevételei szubjektívek voltak. Pontosítani kell ezt. Daniel a közvetlenség révén objektív módon győződött meg apukája aszpirines öngyilkossági kísérletéről, azonban kívülállóban felmerül a gondolat, hogy esetleg ártatlannak tartva édesanyját, kitalált egy bonyolult történetet, ami megerősíti édesanyja a férje öngyilkossági kísérletére hivatkozó védekezését. Az ügyésznek tehát valóban igaza van. Daniel érvelése nem alkalmas a vádlott bűnössége meggyőző kétséget kizáró cáfolatára. Persze nem is feladata a vádlottnak ártatlanságát bizonyítani. De, ha bizonyított volna Sandra bűnössége, akkor Daniel érvelése semmit sem érne. Mi persze az öngyilkosság kivételével mindent láttunk, hallottunk, mi nézők meg vagyunk győzve Daniel következtetésének helyességéről, Sandra ártatlanságáról.

Vizsgáljuk meg, hogyan kívánta az ügyész bizonyítani a vádlott bűnösségét. A vérnyomra vonatkozó egyik teória se zárható ki, éppen ezért mindkét szakértő elméletével kapcsolatban kétség merül fel. Lehet, hogy az erkélyről spriccelt a vér, de lehet hogy csak a sufni tetejéről. Éppen ezért az ügyész veszekedésről, pofozkodásról készült felvételre hivatkozott, s arra következtetett, hogy biztos megint összevesztek, de ezúttal Sandra egy ismeretlen eszközzel fejbe vágta férjét. Az ilyen érvelést karakterbizonyításnak nevezik a jogászok. Ez érvénytelen bizonyítás. Mert attól, hogy egyszer, kétszer, négyszer, hétszer valamit helytelenül, esetleg bűnösen elkövetett a vádlott, a konkrét alkalommal dönthetett másként szabad akarata birtokában. Sandrának pláne nem kellett agyoncsapnia férjét, mikor azt korábban, sosem tette. Igaz, hogy Samuel koponyáját végzetes trauma érte, de az a sufni tetején is elszenvedhette, amiről mi meg is vagyunk győzve. Ezért az ügyész érvelése nem bizonyítja a vádlott bűnösségét, tehát a vádlottat fel kellett menteni. Ha elítélték volna, az megalapozatlan ítélet lett volna Daniel vallomásától függetlenül. Az Egyesült Államokban mellesleg a Federal Rules of Evidence (FRE) 404. szabálya tiltja karakterbizonyítás alkalmazását. Ez Franciaországban persze irreleváns, de a franciáknak is van jog-rendszerük.

Nekünk, magyaroknak is van, de azzal nem dicsekednék. Mindenféle érvénytelen bizonyítást elfogadnak a bírók, karakterbizonyítást is, s a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény ezerféleképpen hiúsítja meg a hatékony jogorvoslat lehetőségét. Engem is karakterbizonyítás alapján ítélt el a Fővárosi Ítélőtábla. Az Alkotmánybíróság érdemi indokolás nélkül visszautasította megalapozott alkotmányjogi panaszomat. Az Emberi Jogok Európai bíróságához intézett kérelmem vádirat igazságszolgáltatásunk ellen.

A forgatókönyv szerzői egyáltalán nem biztos, hogy világosan látták az itt tárgyalt kriminalisztikai kérdéseket, de ez semmit sem von le a történet érdekességéből.

Az RTL március 10-én sugározta az Sulyok Tamás köztársasági elnök beiktatása alkalmából miniszterelnökkel készült délről maradt exkluzív interjút. Sulyok Tamás elnöksége alatt az Alkotmánybíróság inkompetens döntések sorát hozta. Novák Katalin kegyelmi döntése helyes volt, nem tudom, miért nem tudta indokolni. Talán nem merte. Kónya Endre ügyében nem volt kényszerítés, a kiskorú maga kívánt visszatérni az intézményben, a gyermekvédelmi gyám kötelessége lett volna ezt megakadályozni, ha a kiskorú nem vonja vissza vádjait. Abból ítélve, hogy ilyen sürgős volt a visszatérése, felvetődik a gondolat, hogy vádja hamis lehetett. De Orbán Viktor, hiába végzett jogot, úgy véli, hogy a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogot üdvös  lábbal tiporni a közbiztonság és a gyermekvédelem érdekében.

Az interjúban így dicsekedett: "Tehát nekünk ma azért van nagy tekintélyünk Amerikában, mert mi megcsináltunk olyan dolgokat, amit ők is szeretnének, csak nem megy." - Trumpot se sikerült elítéltetni. - "Ez nekünk furcsán hangzik, mert ezek a dolgok nekünk természetesek, olyan, mint a levegővétel, de ott, ahol ezek a dolgok hiányoznak, ezeknek a dolgoknak az értéke hatalmas. Ilyen például a közbiztonság. Tehát Magyarországot azért tisztelik ma az Egyesült Államokban, mert ez Európa legbiztonságosabb országa. Mert itt nem a rendőrök ellen beszélnek, mint Amerikában, nem a bűnözőknek a jogairól beszélnek, hanem az áldozat jogáról meg a rendőrökről."

Eljött az ideje, hogy beszéljünk - nem is annyira a bűnözők jogairól, mint inkább a büntetőeljárás terheltjének jogairól, aki nem feltétlen bűnöző,  bár a bűnözők jogait is védeni kell. A bűnözők joga azonban megítélésem szerint egyelőre kielégítő törvényes védelmet élvez Magyarországon, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának e téren példás működésének is köszönhetően. Most már a bűnözők joga is veszélyben van. Bár nem ez a szívügyem, de rájuk is vonatkozik a törvény előtti egyenlőség. Ráadásul a bűnösnek minősített elítéltek, nem is kivétel nélkül bűnözők. Az inkompetens Tuzson Bence igazságügy-miniszter Mérő Vera és Gál András ügyvéd által felkarolt, a média által ajnározott gépírónővel, Renner Erikával látta jónak konzultálni az áldozatvédelem reformjáról. És mi Renner Erika szerény óhaja? Azt kívánja, hogy az áldozatnak beleszólása legyen az elítélt szabadlábra helyezésébe. Ez az ötlet elsőként nem Renner Erika fékezhetetlen agyvelejéből pattant ki, Dél-Afrikában már működik ilyen rendszer.

A dél-afrikai tapasztalatok azonban éppenséggel nem nevezhetőek jó gyakorlatnak. Pistorius kétséget kizáróan megölte barátnőjét. Ezt nem is tagadhatta. Nyilván nem is jogos Önvédelem, a csukott ajtón keresztül az illemhelyen vélelmezett betolakodóra lövöldözni. Ez hamleti hebehurgyaság. Hamletről elsőként a tépelődő tétova, tehetetlen okoskodás jut eszünkbe, de amikor aztán mégis cselekszik, akkor spontán, megfontolatlanul. Ez dramaturgiailag jó is, és valóságízű, hiszen megmondta, hogy a tett halála az okoskodás. Pistorius esetében kicsit indokolatlanabb volt a lövöldözés. A kárpit megett rejtőzködő alak némileg gyanúsabb, mint a WC-ből hallott nesz, különösen, ha fontolóra vette volna a lehetőséget, hogy barátnője használhatja a helységet. Azonban tettének szándékosságát valójában nem sikerült Pistoriusra bizonyítani, mert nem zárható ki, hogy valóban betolakodótól tartott, s félelmében tüzelt. Pistorius így sokkal szigorúbb büntetést kapott az indokoltnál. Törvényes büntetését rég letöltötte, mire feltételes szabadlábra helyezése esedékessé vált 2022. januárjára, azonban az áldozat szüleinek nyomására további két évet kellett indokolatlanul letöltenie, míg végre 2024. január 5-én szabadlábra helyezték.

Renner Erikát is a bosszú hajtja. Érthető is, hiszen meg van győződve róla, hogy Bene Krisztián nyomorította meg. Hiszen "tízszer elítélték" - Vagy mégsem? De nem az a probléma, hogy Bene Krisztiánt csak négyszer ítélték el, de egy ítéletet hatályon kívül helyeztek - három is elég lenne -, azonban az ügydöntő ítélet nem bizonyítja Bene Krisztián bűnösségét, mivel a Kúria nem bíbelődött bizonyítékértékeléssel, de még két ítélet is untig elég lenne, de az a két ítélet sajnos - bármily gyanús is volt a vádlott - teljesen megalapozatlan. A Fővárosi Ítélőtábla ítéletének indokolásában Renner Erika együgyű meséje olvasható arról, hogy csak hárman ismerik úgy, mint támadója, s közülük színe, szaga alapján csak Bene követhette el, mivel csak ő szagtalan, a másik kettő bagószagú és sötét szeműek. Ujvári Ákos kollégiumvezetőnek a megdőlt alibi, a többszörösen manipulált felismerésre bemutatás eredménye és ez az ostoba érvelés elegendő volt a vádlott elítéléséhez. Ne csodálkozzunk! Ujvári a holttest maradványai hiányában is bizonyítottnak találta a VV Fanni ügyben, hogy a vádlott megölte Novozánszki Fannit.

Csiha Gábor Sándor alezredes katonai ügyész rágalmai alapján engem is megalapozatlanul Ítélt el a Fővárosi Ítélőtábla Magócsi István elnökletével ítélkező tanácsa. Az ügyész ugyanis durván sértegettem, mert nem akarta beismerni a lúgos orvos ügyben elkövetett hibáját. Azzal noszogattam levelemben, hogy fenéken billentem - kissé durvábban fogalmaztam -, ha nem válaszol. Erre megaprehendált, s megvádolt, miszerint telefonbeszélgetésünkben életveszélyesen megfenyegettem. Ha rögzítették volna beszélgetésünket, bizonyítani is tudnám ártatlanságomat, de sajnos nem rögzítették. Persze a vádnak sincs igazi bizonyítéka. Mégis elítéltek, mivel a fenéken billentéssel való teljesen komolytalan fenyegetésre tekintettel megállapítva, hogy én olyan vagyok, aki hajlamos erőszakos cselekménnyel fenyegetni hivatalos személyt. Bűnösségem erre alapozott bizonyítása érvénytelen karakterbizonyítás. A Főváros Ítélőtábla döntése ellen mégsem volt fellebbezésre lehetőség, mivel nem volt ellentétes döntés. Az ítélet ellen benyújtott megalapozott alkotmányjogi panaszomat az Alkotmánybíróság gyakorlatilag indokolás nélkül visszautasította, mivel az alkotmánybíróknak derogál bizonyítékértékeléssel foglalkozni. Ehhez általában joguk van, de a büntetőügyekben az ártatlanság vélelme megkívánja, hogy a vádlottat csak törvényesen lehet elítélni. Így az ártatlanság vélelme elvének a megalapozatlan elmarasztaló ítéletekkel szembeni - amelyek az In dubio pro reo elv (Be. 7. § (4) bekezdés) értelmében törvénysértőek -  védelme érdekében az Alkotmánybíróságnak bizonyítékértékeléssel is foglalkoznia kell. Az Alkotmánybíróság érvelése, miszerint a bizonyítékértékelés a rendes bíróságok kizárólagos jogköre nem üres badarság. Alkotó módon - ahogy azt rendes bíróság határozata meghozatalakor teszi - az Alkotmánybíróság nem foglalkozhat bizonyítékértékeléssel, kizárólag kasszációs jogkörével összefüggésben, tehát a határozat kifogásolt döntései megsemmisítése tekintetében lehet következménye az Alkotmánybíróság bizonyítékértékelésének.

Mivel az Alkotmánybíróság sem orvosolta sérelmemet, a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítve, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultam kérelemmel. Kérelmem vádirat elfajult igazságszolgáltatásunk ellen. Függeléke az ügyészség által Ibolya Tibor büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes ötlete alapján folytatott koncepciós pereket leplez le. Ibolya Tibor még fővárosi főügyészként a Biszku ügyben hozott hatályon kívül helyező végzésre reflektáló írásában vetette fel a gondolatot, hogy a vádlott bűnösségét mégsem szükséges zárt logikai láncot alkotó érveléssel bizonyítani. Polt Péter és Ibolya Tibor működése varázslatos hatással volt az addig is meglehetős magas váderedményességre.

Szegény miniszterelnök azt hiszi, hogy az igazságszolgáltatásunk kiválóan muzsikál,pedig dehogy. Orbán Viktor valahogy úgy van megáldva-megverve, mint Midász király, csak éppen, amihez hozzáér, amihez bebetonozott emberei  hozzáérnek, az nem arany lesz, hanem valami más.

Dr. Varga Zs. András Elnök Úr!

Közérdekű bejelentéssel fordulok Önhöz. A durvaságot az teszi szükségessé, hogy Ön nem hajlandó bevallani vétkét ismételt felszólításra sem. Ismerje be, hogy a lúgos orvos ügyben az Alkotmánybíróság hatékony jogorvoslatra alkalmatlan felülvizsgálatot rendelt el, és a Kúria öttagú tanácsa hazudott, amikor azt állította, hogy a Kúria, mint harmadfokú bíróság teljes körben vizsgálta a tényállás megalapozottságát! Ha valami nem lenne világos, az Emberi Jogok Európai Bíróságához intézett kérelmem függelékéből mindent megérthet.

Haladéktalanul nyilatkozzon!

Radnóti László