Egy ügyben három szintű bírósági rendszerben 3 ítélet születhet. Bene Krisztián büntetőügyében 4 ítéletet hoztak, abból egyet hatályon kívül helyeztek. Volt tehát még a Kúriának egy hatályon kívül helyező végzése, ami nem ítélet, csak ötleteket, adott a megismételt másodfoknak, hogyan kellene elítélni Bene Krisztiánt. Az alkotmánybíróság sosem ítélkezik, Bene Krisztián első alkotmányjogi panaszára hatékony jogorvoslatra alkalmatlan felülvizsgálatot rendelt el. A Kúria 5 tagú tanácsa nem végzett semmit, csak végzést hozott, melyben iratellenesen állították, hogy a Kúria, mint harmadfokú bíróság korábban már teljes körben felülvizsgálta a másodfokú határozat által megállapított tényállás megalapozottságát, a harmadfokú ítélet indokolása azonban ezt tagadja, mivel a szóban forgó tényállás már akkor is támadhatatlannak minősült eljárásjogi szempontból, ami annyit tesz, hogy a Kúria bíráinak vizsgálat nélkül kellett megalapozottnak elfogadniuk a tényállást. Bene Krisztián második alkotmányjogi panaszát visszautasította az alkotmánybíróság, de ez sem volt ítélet, és nem is állapította meg Bene Krisztián bűnösségét. Volt még egy első és egy másodfokú polgári peres eljárás, melyben Renner Erika végül 25 millió kártérítéshez jutott, ezek az eljárások azonban res judicataként (ítélt dolog) Bene Krisztián bűnösségének tényéből indultak ki.

Összegezve: 3 ítélet + 1 hatályon kívül helyezett ítélet + 1 hatályon kívül helyező végzés + 1 AB határozat + 1 felülvizsgálati végzés + 1 AB végzés + 2 polgári peres eljárásban hozott ítélet: Bene Krisztián büntetőügyében összesen 8 határozatot hoztak. Az üggyel összefüggésben további két ítéletet hoztak polgári peres eljárásban. Bene Krisztián bűnösségét tulajdonképpen négyszer mondta ki bíróság, de ebből kétszer - a Kúria harmadfokú ítéletében és a felülvizsgálati végzésben - eleve abból a tényállásból kiindulva, miszerint Bene Krisztián lúggal leöntve a sértett nemi szervét, súlyos sérüléseket okozott neki. Tehát valójában háromszor állapította meg bíróság Bene Krisztián bűnösségét, de ebből egy esetben az ítéletet hatályon kívül helyezték. Így két hatályos ítélet bizonyítja Bene Krisztián bűnösségét. Általában ennyi untig elég lenne, de sajna ezek az ítéletek is megalapozatlanok. A magyar bíróságok működése egészen sajátságos.

Tisztelt Dr. Varga Zs. András Elnök Úr!

Amikor azt mondom Önnek, hogy "Ostoba takonypóc, takarodjon!", nem durvaságnak szánom, csk Önről alkotott véleményem fejeződik ki benee, miszerint Ön éretlen személyiség, aki csak addig vállal felelősséget, amíg nincs baj. Amíg nincs baj, addig Ön vállalja a felelősséget a magyar igazságszolgáltatás csúcsintézményének, a Kúriának az egész működéséért. Amikor szembesíteném vele, hogy egy kicsi, de nagyon gáz hibát követett el, akkor megpróbál kibújni a válasz alól. Hát baj van, és ha tetszik, ha nem vállalnia kell a felelősséget. Itt nem is az Ön kis hibája a probléma, hanem a büntetőeljárásról szóló 2017. évi

Tisztelt Dr. Varga Zs. András Elnök Úr!

Ha nem egészen hitvány gazember, ha maradt még Önben szemernyi lelkiismeret, akkor azonnal beismeri vétkét. Ön Bene Krisztián alkotmányjogi panaszának előadó alkotmánybírójaként tisztában volt vele, hogy az indítvány a megismételt másodfokú eljárásban hozott ítélet teljes megalapozatlanságát állítja és ezért kéri megsemmisítését, hogy Bene Krisztián ártatlanságát hirdetve mindig következetesen felmentésért fellebbezett, mégis hagyta, hogy az Alkotmánybíróság az ennek megfelelő hatékony jogorvoslatra teljesen alkalmatlan felülvizsgálatot rendeljen el, pedig tudnia kellett, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC törvény (Be.) 650. § (2) bekezdése értelmében a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás felülvizsgálati indítványban nem támadható, s így a felülvizsgálat kizárólag Bene Krisztián bűnösségének ismételt megállapítására vezethet, hiszen a szóban forgó tényállás szerint Bene Krisztián Renner Erika nemi szervét lúggal leöntve súlyos sérüléseket okozott áldozatának. Pedig ez a tényállás valóban teljességgel megalapozatlan. Bene Krisztián szerencsétlen jogi képviselője, Kadlót Erzsébet hiába támadta a "támadhatatlan" tényállást, a Kúria öttagú tanácsa leütötte a magas labdát.

Kutyakomédia volt a felülvizsgálat. Az öttagú tanács ráadásul nem elégedett meg Renner Erika "igazságának" - jobban mondva, hazugságának - szimpla győzelmével, hanem ők is megtoldották a hazugságok sorát, hogy végképp meggyőző legyen az eredmény, iratellenesen azt állították, hogy a Kúria, mint harmadfokú bíróság teljes körben vizsgálta a tényállás megalapozottságát. A harmadfokú eljárásban azonban feketén-fehéren le van írva, hogy a Kúria nem vizsgálhatta a tényállás megalapozottságát a lényegi kérdésben, mivel a tényállás már akkor is eljárásjogi okból "támadhatatlanak" minősült, történetesen a Be. 619. § (1) bekezdése értelmében csak az ellentétes döntések erejéig - azaz a magánlaksértés és a személyi szabadság korlátozása tekintetében - vizsgálhatta a Kúria a tényéállás megalapozottságát, az pedig az elfogadott tényállás alapján akként volt megállapítható, hogy ha a vádlott a sértett torkát szorongatva lépett a lakásba, akkor ezzel magánlaksértést követett el, távozóban a kulcsokat magához véve és a sértettre zárva a bejárati ajtót, pedig a személyi szabadság korlátozásának tényállását is kimerítette. Látható, hogy a Kúria harmadfokú eljárásában sem kellet a hatékony jogorvoslat kockázatával számolni.

Az új Be. alaptörvény-ellenesen korlátozza a hatékony jogorvoslathoz való jogot. Ennek az új Be. szövegén végigvonuló alaptörvénysértésnek egy elemét Bene Krisztián alkotmányjogi panasza is kifogásolta, de az alkotmánybírók nem voltak hajlandóak elismerni, hogy a másodfellebbezéshez való jog súlyos korlátozása sérti a hatékony jogorvoslathoz való jogot. Ők azt hajtogatják, hogy a harmadfokú jogorvoslathoz való jogot nem deklarálja az alaptörvény. Ez igaz. Azonban a jogorvoslathoz való jogot korlátozás nélkül fogalmazza meg. Ha tehát van harmadfokú jogorvoslat, akkor az ahhoz való jogot garantálná, ha ezt az új Be. 615. szakasza alaptörvény-ellenesen meg nem hiúítaná.

Ha van Önben szemernyi tisztesség, beismeri hibáját.

Tisztelettel:

Radnóti László

Nyílt levél a bíróságok elnökeinek, a legfőbb ügyésznek és az Országgyűlésnek

Tisztelt Elnök / Legfőbb Ügyész / Képviselő / Szerkesztő Asszon / Úr!

Igazságszolgáltatásunk vezetői méltatlan senkiházi utolsó gazemberek: Varga Zs. András, a Kúria Ribai Csilla a Fővárosi, Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke, Márki Zoltán alkotmánybíró, a Kúria volt elnökhelyettese, Kónya István, a Kúria nyugalmazott elnökhelyettese, Ujvári Ákos a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumvezetője, Magócsi István a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke. Ibolya Tibor büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes, Csiha Gábor alezredes, katonai ügyész és társaik.

Az ostoba Gál András ügyvéd a lúgos orvos és a darnózseli ügyben médiabíráskodással megalapozatlan ítéleteket csikart ki

Az ügyészség Ibolya Tibor büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes ötlete alapján a Biszku ügy, azaz 2015. óta  folytat koncepciós pereket a Fővárosi és a Győri Ítélőtábla, valamint a Kúria hitvány bírái együttműködésével. Hatékony jogorvoslat nincs, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény több szakasza ellehetetleníti a tényleges jogorvoslatot, puszta fikcióvá degradálja.

Az Alkotmánybíróság nem védi a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot a megalapozatlan ítéletekkel szemben, mert az alkotmánybírók nem akarnak bizonyítékértékeléssel foglalkozni. Azt hazudják, hogy az a rendes bíróság kizárólagos hatásköre, s ha azt hazudják, akkor úgy is van, hiszen ők elfogadják a saját jogszabály-értelmezésüket, bármily képtelenség. Az Alkotmánybíróságnak valóban korlátozott feladatköre van a bizonyítékértékelést illetően: Amennyiben alaptörvény-ellenesség állapítható meg a panasszal érintett határozat bizonyítékértékelésében, akkor a határozatot hatályon kívül kell helyeznie. Tehát az Alkotmánybíróság bizonyítékértékelése nem lehet kreatív, hanem szigorúan kasszációs jogkörére szorítkozik.

A lúgos orvos ügyben Renner Erika jogi képviselői - Regász Mária, majd Gál András - segítségével félrevezette a hatóságokat. Kónya István, a Kúria hatályon kívül helyező végzést hozó tanácsának elnökeként útmutatást adott a megismételt másodfokú eljárás számára, hogy miként kell elítélni a vádlottat, hitelt adva a sértett minden megalapozatlan következtetésének, miszerint csak hárman ismerték úgy, mint támadója. Csiha Gábor, a vád képviselőjeként ezen útmutatás kijelölte nyomon haladt, s Ujvári Ákos tanácsa bevette. A megismételt másodfokú eljárásban megállapított tényállá megalapozatlan volt a vádlott bűnössége tekintetében, s a Kúria további eljárásai során erre a tényállásra - miszerint  Bene Krisztián lúggal leöntötte a sértettet súlyos sérüléseket okozva - alapozta döntéseit, anélkül, hogy a tényállás megalapozottságát illetően pillanatnyi kétely felvetődött volna a bírókban.

A darnózseli ügyben csak a sértett halála volt megállapítható a maradványok alapján, az idegenkezűség azonban nem. A Győri Ítélőtábla tanácsa azonban minden olyan eshetőséget kizárt, amire nézve nem volt bizonyíték, így szerinte csak a hentes okozhatta felesége halálát. Ez marhaság.

A Kúrián a lúgos orvos ügyben elkövetett hibákat Kónya István, Márki Zoltán, Székely Ákos és további két társuk tussolta el, a darnózseli ügyet pedig a Márki Zoltán elnökletével ítélkező tanács simította el.

Az általam leleplezett Csiha Gábor megrágalmazott, miszerint telefonbeszélgetésünk során életveszélyesen megfenyegettem. A beszélgetést nem rögzítették, a Fővárosi Ítélőtábla Magócsi István elnökletével ítélkező tanácsa mégis jogerősen elítélt. Az Alkotmánybíróság megalapozott alkotmányjogi panaszomat érdemi indokolás nélkül visszautasította. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához intézett kérelmem vádirat igazságszolgáltatásunk ellen, függelékében több koncepciós pert leplezek le.

A Kúria és az Ítélőtáblák elnökei bíráik alkalmatlanságát leplezik. Közérdekű bejelentéseimre hülyeségeket válaszolva packáznak velem. Varga Zs. András Bene Krisztián alkotmányjogi panaszának előadó alkotmánybírájaként felelős azért, hogy az Alkotmánybíróság a hatékony jogorvoslatra teljességgel alkalmatlan felülvizsgálatot rendelt el a lúgos orvos ügyben.

Tisztelettel:

Radnóti László

A lúgos orvos ügyben a felülvizsgálat eredménye borítékolható volt: Felülvizsgálati indítványban nem támadható a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás (Be. 650. § (2) bekezdése), az pedig a vádlott bűnösségét állapította meg, amennyiben az ügydöntő ítélet tényállása szerint Bene Krisztián lúggal leöntötte a sértettet, aki ennek következtében súlyos sérüléseket szenvedett. Pedig az ügydöntő határozat által megállapított tényállás megalapozatlan volt. A bűncselekményt elkövethette Balogh Attila, a sértett jelenlegi élettársa is. Akár úgy, hogy a sértett nem ismerte fel, vagy a sértettel való megbeszélés alapján a sértettet zaklató orvos színlelt támadását megrendezve. Ebben az esetben alaposan félrement a komédia.

Renner Erika jelenleg is együtt él élettársával, Balogh Attilával. Azt gondolhatnánk, hogy Balogh Attila egy szen, mert hiszen Renner Erika nemi élete korlátozott. De ez nem olyan biztos. Renner Erika nem volt hajlandó nemi szervét szakértőnek megmutatni, csak a a sérülés utáni kezelés állapotát rögzítő fényképek alapján készült a 25 millió forintos kártérítést megalapozó szakértői vélemény.

Nagyobb probléma, hogy Renner Erika a gyanúsítottat ábrázoló fényképeket a média rendelkezésére bocsátva manipulálta a felismerésre bemutatást, s jogi képviselője segítségével félrevezette a hatóságokat. A bűncselekményt jelenlegi élettársa segítségével maga rendezhette meg. Ez esetben kissé félrement az akció. Ilyen sérülést nyilván nem akart magának. De Renner Erika szavahihetőségét tekintetbe véve ez egy megfontolandó lehetőség. Bene Krisztián bűnössége egyáltalán nem bizonyított. A hülye jogászok mindent elhittek  Renner Erikának: Hogy csak hárman ismerték úgy mint támadója. Bene Krisztiánt megalapozatlanul ítélték el. Ez nem egyedi eset. Gál András a darnózseli ügyben is megalapozatlan ítéletet csikart ki. A darnózseli ügyben a holttest maradványai ugyan bizonyították az áldozat halálát, az is bizonyítottnak tekinthető, hogy a maradványokat a hentes szórta ki, de az idegenkezűség nem volt bizonyítható a maradványok alapján. Az emberölést körmönfont ostoba érveléssel vélte bizonyítani a Győri Ítélőtábla tanácsa. A halál bekövetkezésének minden olyan módját kizártnak tekintette, amelyre nézve semmilyen bizonyíték sem merült fel. Így könnyű bizonyítani.

Nem kizárt, ha Erika új lovagjával játszott össze Bene Krisztián megkopasztása céljából. Lehet, hogy kicsit ártatlanabbul történt. Renner Erika panaszkodhatott élettársának Bene Krisztián zaklatására. Azon aggódtak, hogy mire képes Bene Krisztián. Jó lenne elérni a távoltartását. Ha valamit elkövetne, elérhető lenne a távoltartása, így születhetett a megrendezett bűncselekmény ötlete. Valószínűleg nemi erőszak lett volna, de az áldozat meztelen teste felajzhatta bűntársát, aki a DNS-nyomok eltávolítása során túlságosan erős vegyszert alkalmazhatott.

A telefonos tudakozó segítségével megállapítottam, hogy Renner Erika összeköltözött Balogh Attilával. Azóta töröltették adataikat. Együttélésüknek ezer oka lehet, de legvalószínűbb, hogy az, amiért nők és férfiak együtt szoktak élni. Nincs ebben semmi különös, ha csak az nem, hogy Renner Erika nemi szervét elkönyvelték használhatatlannak, anélkül, hogy orvosszakértő látta volna. Mivel Erika nem volt hajlandó megmutatni corpus delictit, a szakértő fényképek alapján ítélte meg a sérülést. Nem gyanakodnék azonban, ha Renner Erika a gyanúsítottat ábrázoló fényképeket a média rendelkezésére bocsátva, és elhitetve a hatóságokkal, hogy csak hárman ismerték úgy mint támadója, nem vezeti félre a bíróságot. Az Alkotmánybíróság által elrendelt felülvizsgálatban a Be. 650.§ (2) bekezdés értelmében a Bene Krisztián bűnösségét megállapító megalapozatlan tényállás nem volt támadható.

Bene Krisztiánnak éppen lenne oka haragudni, amiért ártatlanul börtönbe juttatta. De egy gyermekorvos ennyit igazán megérthet, hogy ha egy sérült asszony fejébe veszi, hogy a volt szeretője bántalmazta, akkor nem nyugszik, amíg bosszút nem áll. Az nem egészen világos, hogy Bene Krisztián mivel szolgált rá erre, de talán nem becsülte illendőképpen szeretőjét, aki nyilvánvalóan nehezményezte egy idő után, hogy még mindig nem lett főorvosné asszony.

Csak azért különös, hogy megtalálható a címe a tudakozóban, mert csak az imént rettegte agyon magát Bene Krisztián szabadulása miatt. Valaki mondhatná, hogy tévedhetek, mert több Renner Erika is van. Milyen igaz?! De ennek ellenére nem tévedhetek, mert komplett családot találtam. Ott van a lánya, Flóra, és ami különös örömömre szolgált, az élettárs, Balogh Attila is. Úgy tűnik, a fiú, Dénes már kiröppent a családi fészekből.

Tulajdonképpen jó is, hogy benn van a tudakozóban. Gondolom, ha Bene Krisztián szabadul, első óhaja az lesz, hogy még a körnékét is messzire elkerülje volt szerelmének, és akkor ez kapóra jön neki, hogy megtudhatja, hogyan kerülheti el Renner Erikát, legalábbis otthonában.

Tisztelt Országgyűlés!

Felmerült az Alkotmánybíróság elnökének neve köztársasági elnök jelöltként. Becsületes ábrázatával összhangban lehet alapvető egyénisége, és az Alkotmánybíróságon se hagyna betölthetetlen űrt maga után. Azonban jelenlegi tisztét sem látja el megfelelően. Bár kollégái sem kevésbé alkalmatlanok. Sulyok Tamás nem tudta elérni, hogy az Alkotmánybíróság gátat vessen az igazságszolgáltatásunkban burjánzó anomáliáknak, az ügyészség által Ibolya Tibor ötlete alapján, a Biszku ügyben elszenvedett kudarcra reflektáló 215. szeptemberi cikke óta folytatott koncepciós pereknek. A problémákat az alkotmánybírók fel sem ismerték, akárcsak jogász kollégáik elsöprő többsége, s fütyülnek intő szavamra.

Javaslom, hogy ne fogadják el Novák Katalin lemondását, mert hibája nem súlyos. Igaz, hogy Kónya Endre pszichológus tornatanár igazgatóhelyettes erkölcsi szempontból súlyosan elmarasztalható, az igazgató pedig minden bizonnyal bűnös, annak ellenére is, hogy zárt tárgyalás volt, az ítéletek titkosak, és a sértetteket az a vízilabdázó Gál András ügyvéd képviselte, aki a lúgos orvos és a darnózseli ügyben médiabíráskodással megalapozatlan ítéleteket csikart ki, s aki maga vonja kétségbe a bicskei pedofil ügyben ítélkező bírók kompetenciáját.

Kónya István kegyelmi ügye a Kúria felülvizsgálatának eredményéről hozott Bfv.III.1.191/2022/13. számú végzésének a Kúria bírósági határozatokat közlő periodikájában való megjelenésével lepleződött le. (Kúriai döntések Vol. 72. 2024/1. 31-36 oldal) Ebben a számban megjelent több határozatban is említik a Be. ominózus 650. § (2) bekezdését. Ebben a végzésben a 34. oldalon a [39] bekezdésben szerepel. Ez perdöntő. A tényállás támadhatatlanságát deklaráló szabály ezúttal is kizárta, hogy a felülvizsgálat hatékony jogorvoslatot biztosítson esetleges megalapozatlanság esetén. A 650. § (2) bekezdésre való hivatkozás szerepel még a Bfv.III.1.191/2022/13. számú végzésben a 38. oldalon [22] bekezdésben, a  Bfv.II.820/2022/6.  számú végzésben a 42. oldali [31] bekezdésben és a Bfv.II.1.021/2022/8. számú végzés 45. oldali [23] bekezdésében. Mind a négy ügyben a terhelt részéről terjesztettek elő felülvizsgálati indítványt. Mind a négy végzés helyben hagyta a jogerős ítéletet. A magyar büntetőjog nemigen ismer hatékony jogorvoslatot. A végzés [3] szakasza ismerteti a tényállást:

"– A gyermekotthonban elhelyezett kiskorú M. K. I. sértett 2016. szeptember 22. napján gyermekvédelmi gyámja, az 1. számú tanú felé jelezte, hogy az I. r. terhelt részéről szexuális cselekmény érte. A gyermekvédelmi gyám ezt a jelzést követően haladéktalanul gondoskodott a kiskorú M. K. I. sértett azonnali kiemeléséről és másik gondozási helyre történő elszállításáról; felettesét, valamint az intézmény fenntartóját tájékoztatta minderről, továbbá a megyei rendőr-főkapitányság felé 2016. szeptember 23. napján megtette feljelentését.
– Az I. r. terheltet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója – mint munkáltató – személyesen 2016. szeptember 23. napján mentesítette munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól figyelemmel a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz 2016. szeptember 23. napján hivatalos úton érkezett, gyermekvédelmi és gyámügyi „szexuális abúzus a b.-i gyermekotthonban tárgyú” bejelentéssel összefüggésben. Ennek okán az I. r. terhelt tudomással bírt arról, hogy szexuális visszaélésre utaló cselekmények miatt hatósági eljárás van vele szemben folyamatban, és annak érdekében, hogy a hatósági eljárás folyását nehezítse a gyermekotthonban elhelyezett és vele függőségi viszonyban lévő kiskorú M. V. V.-nek jelezte, hogy jó lenne, ha a kiskorú M. K. I. sértett visszatérne a gyermekotthonba.
– Erre a jelzésre a kiskorú M. V. V. másnap, vagyis 2016. szeptember 24. napján C.-re utazott, majd a kiskorú M. K. I. sértettet mintegy megszöktetve visszatért B.-re, és az esti órákban mindketten megjelentek a gyermekotthonban. M. V. V.-nek az utazásra a II. r. terhelt adott pénzt. A visszatérésükről tudomást szerzett a továbbra is a gyermekotthon területén lakó I. r. terhelt, aki a kiskorú M. K. I. sértettet és a kiskorú M. V. V.-t az irodájába hívta, és megkérdezte a kiskorú M. K. I.-től, hogy szeretne-e visszatérni a gyermekotthonba. Az igenlő választ követően az I. r. terhelt közölte a kiskorú M. K. I. sértettel, hogy ezért tennie is kell.
– Az I. r. terhelt intézményvezetőként megszerzett hatalmi pozícióját felhasználta akkor, amikor világossá tette a kiskorú M. K. I. sértett számára, hogy a gyermekotthonba csak akkor térhet vissza, megszokott környezetében csak akkor élhet tovább, illetve unokatestvérével mint egyetlen hozzá közel álló rokonával, a kiskorú M. V. V.-vel akkor tartózkodhat együtt az intézményben, ha a gyermekvédelmi gyám eltt megtett, rá nézve terhelő vallomását visszavonja.
– A kiskorú M. K. I. sértett kiszolgáltatott helyzetében vállalta, hogy nyilatkozatát visszavonja. E visszavonó nyilatkozat kényszerített voltát leplezendő, az I. r. terhelt a gyermekotthonban igazgatóhelyettesként dolgozó, azonban ekkor szabad idejét töltő és az intézményen kívül tartózkodó II. r. terheltet 20.30 óra körüli időpontban arra kérte meg, hogy jelenjen meg az intézményben, és a felügyelete mellett készíttesse el a kiskorú M. K. I. sértettel a visszavonó nyilatkozatot.
– Az I. r. terhelt telefonon berendelve a II. r. terheltet, elmagyarázta neki, hogy mit kell leírni a papírra, konkrétan, hogy a kiskorú M. K. I. sértett visszavonja a vallomását, és a papírt azért kell megírni, hogy nevezett visszakerüljön B.-re és jobb helyzetben legyen.
– A II. r. terhelt tudomással bírt a kiskorú M. K. I. sértett gyermekvédelmi gyám által történő kiemeléséről, és tudomással bírt arról is, hogy a kiskorú M. V. V. az unokatestvérét vissza kívánja juttatni az intézménybe, ismert volt előtte a P. M. J. által tett feljelentés alapján indult büntetőeljárás ténye, továbbá az is, hogy a kiskorú M. K. I. sértett az I. r. terheltre nézve milyen tartalommal tett terhelő nyilatkozatot. A II. r. terhelt tehát mindezek
ismeretében eleget tett az I. r. terhelt felhívásának, saját irodájában a kiskorú M. V. V. jelenlétében a kiskorú M. K. I. sértett által az I. r. terheltre nézve terhelő tartalmú nyilatkozatot visszavonó iratot elkészíttette, így nyújtva segítséget az I. r. terheltnek a cselekménye elkövetéséhez.
– A II. r. terhelt által a kiskorú M. K. I. sértettel készíttetett, „Feljegyzés” megjelölésű irat az alábbiakat tartalmazta: „2 héttel ezelőtt a volt csoporttársam T. V. és barátja P. M. J. megkerestek és mondták, hogy beszélni szeretnének velem. Beszéltem velük és ebben a beszélgetésben arról volt szó, hogy J. bácsi ellen eljárást, feljelentést szeretnének tenni azzal az indokkal, hogy gyermekotthonunk igazgatója pedofil. Engem kértek, hogy tanúzzak ellene. Én meg akartam nekik felelni és mindig is nagy befolyással voltak rám, ezért én kitaláltam, hogy közösen kivertük a nemi szervem és hogy ilyet más gyermekkel is csinált már. Igazság az, hogy nem húzta le a nadrágom és nem fogta meg és nem verte ki. Mostanában sokat gáztöltőztem és ez se volt rám túl jó hatással sokszor nem gondolkoztam tőle tisztán.”
– A II. r. terhelt az elkészült iratokat – a feljegyzésen túl, a kiskorú M. K. I. sértettnek a gyermekotthon vezetősége és a gyámhatóság felé címzett iratokkal együtt, melyek nevezettnek a b.-i gyermekotthonban maradása, valamint gyámváltása iránti kérelmeit tartalmazták – átadta az I. r. terheltnek, aki azokat a lakóhelyén őrizte. Az itt tartott házkutatás során a nyomozó hatóság az iratokat fellelte és azokat lefoglalta.
– A kiskorú M. K. I. sértett a nyomozó hatóság előtt tett tanúvallomásai során az I. r. terhelt kényszerítésének nem tett eleget, azok során az igazat vallotta."

Az idézet utolsó mondata ellenére ebből nem derül ki, hogy M.K.I. kiskorú sértett mikor mondott igazat, és mikor nem, de ez szempontunkból mellékes. Az a kérdés, hogy kényszerítette-e bárki a kiskorú M.K.I. sértettet. Ha rokona, a szintén kiskorú M.V.V. nem kényszerítette, akkor M.V.V. rábeszélésére önként tért vissza, és ugyancsak M.V.V. diktálása szerint önként vonta vissza vallomását, amit később mégis fenntartott. A vádlottak persze kihasználva a kiskorúak vérségi összetartozásból eredő érzelmi kapcsolatát befolyásolták a kiskorú M.K.I. sértettet, hogy vonja vissza vallomását. Azonban az igazgató visszafogadásra vonatkozó feltétele, miszerint M.K.I. sértettnek vissza kell vonnia vádjait nem meríti ki a kényszerítést megvalósító fenyegetés fogalmát, mert csupán a szituációból  következő egyszerű tényre hívta fel az igazgató M.K.I. figyelmét. Ha nem vonta volna vissza vádjait, akkor semmivel se lett volna indokolható, hogy a gyermekvédelmi gyám döntését felülbírálva visszafogadják az intézménybe az onnan kiemelt M.K.I. sértettet.

Tehát nem történt kényszerítés. Az [1] szakasz szerint viszont Kónya Endre bűnösségét bűnsegédként elkövetett kényszerítés valamint vesztegetés hatósági eljárásban bűntettében mondta ki a járásbíróság, tehát a vád is ez lehetett. A [2] szakasz szerint "Védelmi fellebbezések alapján eljárva a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2021. július 6. napján meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet a II. r. terhelt tekintetében megváltoztatta, az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményét kísérletnek minősítette, egyebekben helybenhagyta." A [4] szakasz szerint "A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a II. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt elsődlegesen a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjára hivatkozással hatályon kívül helyezés és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében". A felülvizsgálatnak erre az eredményre kellett volna jutnia, mivel nem valósult meg kényszerítés, azonban a kényszerítés téves megállapítása részét képezte a a Be. 650. § (2) bekezdés értelmében támadhatatlan tényállásnak, a Kúria végzése ezért tartotta csak fenn hatályában a jogerős ítéletet. Kónya Endrét a bűnsegédként elkövetett kényszerítés búntette alól fel kellett volna menteni, és valószínűleg a vesztegetés kísérlete miatt se lett volna büntethető, mert, ha meg is kísérelte, önként elállt tőle. Ezért Novák Katalin döntése mégis helyes volt, nem látom okát lemondásának. Novák Katalint az hozta nehéz helyzetbe, hogy nem tudta megindokolni helyes kegyelmi döntését. Ez az elnöki hivatal jogászainak inkompetenciájára vall.

Az Alkotmánybírósággal túl sok probléma nincs, de nem tölti be maradéktalanul funkcióját. Súlyos hiba, hogy nem védelmezi a tisztességes bírósági eljáráshoz való alapvető jogot a megalapozatlan ítéletekkel szemben, mert az alkotmánybíróknak derogál bizonyítékértékeléssel foglalkozni. Ők nem így fogalmaznak, szerintük a bizonyítékértékelés a rendes bíróságok kizárólagos hatásköre. Ez azonban ostobaság. Mari néni is értékelhet bizonyítékot, bár nem ugyanolyan jogkövetkezményekkel, mint a bíróság. Az alkotmányjogi panaszban a bizonyítékértékelésre vonatkozóan megfogalmazott érveléssel szemben mindazonáltal jogos követelmény, hogy alkotmányjogi érveléssel kritizálja a bizonyítékértékelést. A büntetőügyek kivételével az Alkotmánybíróságnak valóban nem kell bizonyítékértékeléssel foglalkoznia, mert egyedül a bizonyítékértékelésre vonatkozik alkotmányjogi védelmet élvező Alaptörvényben deklarált alapvető jogból eredő követelmény. A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sarkalatos eleme ugyanis az ártatlanság vélelme, miszerint "Minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították." (Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikk 2. szakasz) A büntetőeljárásról szóló 217. évi XC. törvény is speciálisan törvény, ezért amennyiben a vádlott bűnössége nem lett a Be, 7. § (4) bekezdés szerint kétséget kizáróan bizonyítva, akkor nem tekinthető bűnösnek, ezért vádlottat bűnössége kétséget kizáró bizonyítása hiányban elítélő határozat alaptörvény-ellenes. Annak érdekében, hogy ezzel az alaptörvény-ellenességgel szemben is védelmet nyújthasson az Alkotmánybíróság bizonyítékértékeléssel is kell foglalkoznia, mivel másként nem dönthető el a bizonyítás kétséget kizáró volta.

Mivel azonban az Alkotmánybíróságnak derogál bizonyítékértékeléssel foglalkozni, ilyen esetekre vonatkozólag nem nyújt védelmet. A leggroteszkebb manifesztációja ennek a hibának a lúgos orvos ügyben történt, amikor is az Alkotmánybíróság az indítványozó kifejezett kérése ellenére megtagadta a megalapozatlan ítéletek hatályon kívül helyezését, mivel nem foglalkozik bizonyítékértékeléssel, és az indítványnak megfelelő hatékony jogorvoslatra tökéletesen alkalmatlan felülvizsgálatot rendelt el, hiszen a Be 650. § (2) bekezdés értelmében felülvizsgálati indítványban nem támadható a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás, s így a pusztán eljárásjogi - nem logikai  - okból nem támadható tényállás alapján a legcsekélyebb esélyt sem biztosította az alkotmánybíróság döntése a hatékony jogorvoslatnak, hiszen a "támadhatatlan" tényállás szerint Bene Krisztián lúggal leöntötte a sértettet, aki ennek következtében súlyos sérüléseket szenvedett. A Kúria öttagú tanácsa a felülvizsgálat eredményét összegző végzésében ráadásul iratellenesen azt állította, hogy a Kúria, mint harmadfokú bíróság korábban teljes körben vizsgálta a tényállás megalapozottságát. Az ügydöntő ítélet ezt kifejezetten tagadja, a tényállás ugyanis már akkor is "támadhatatlan" volt, csupán egy másik jogszabályhely, a Be. 619. § (1) bekezdés folytán. Az Alkotmánybíróság tehát nem volt hivatása magaslatán. Sulyok Tamás nem tudott helytállni az alkotmánybíróság elnökeként. El kell tehát távolítani az Alkotmánybíróság elnöki posztjáról. E célnak megfelelne köztársasági elnöki kinevezése is, de minek. Mondjon le! Manapság ugyan nem nagy dicsőség köztársasági elnöknek lenni, de Sulyok Tamás ennyire se érdemes.

Tisztelettel:

Radnóti László

Dr. Csák  Zoltán a lúgos orvos ügyben kollágái, a Kúria harmadfokú tanácsának tagjaként közreműködésével elkövetett hibák eltussolása érdekében nem jelentette be összeférhetetlenségét a lúgos orvos ügyre vonatkozó közérdekű bejelentésemet illetően. Bejelentésem azért közérdekű, mert koncepciós pereket leplez le, valamint rámutat, hogy inkompetens bírók tevékenysége folytán a bizonyítékértékelés joggyakorlata úgy torzul, hogy példának okáért gyakran médiabíráskodásban meghurcolt vádlottakat ítélnek el megalapozatlanul, a büntetőeljárásról szóló törvényt pedig alaptörvény-ellenesen korlátozza a hatékony jogorvoslathoz való jogot. A Kúria elnöke személyesen érintett z ügyben, mert Bene Krisztián alkotmányjogi panaszának előadó alkotmánybírójaként különös felelősség terheli az Alkotmánybíróság hibájáért, hogy hatékony jogorvoslatra alkalmatlan felülvizsgálatot rendelt el az Alkotmánybíróság, mivel a Be. 650. § (2) bekezdés értelmében a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás felülvizsgálatban nem támadható, noha az ügydöntő határozat az alapját képező tényállás megalapozatlansága folytán maga is megalapozatlan volt. A felülvizsgálat eredményéről hozott határozatában hazudott a Kúria öttagú tanácsa, miszerint a a tényállás megalapozottságát a Kúria, mint harmadfokú bíróság teljes körben vizsgálta. Közérdekű bejelentésem erre speciálisan erre vonatkozott. Ez azért magában is közérdekű észrevétel lenne. Amint Csák Zsolt zseniálisan megállapítja, a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. Véleményem szerint a hazudozás nehezen összeegyeztethető ezzel. Mondhattam volna szebben, miszerint iratellenesen állították, amit állítottak. Azonban az iratellenesség szándékos volt. A szándékos hamis tényállítás pedig hazugság. Legalábbis eshetőleges szándékkal fogalmaztak a bírák iratellenesen, mert aki tud olvasni, az első olvasatra megérti, hogy a Kúria, mint harmadfokú bíróság nem vizsgálta a tényállás megalapozottságát, mivel az ítélet indokolása e tekintetben napnál világosabban fogalmaz.   

Tisztelt Dr. Varga Zs. András Elnök Úr!

Mészár Róza tanácsa a Fővárosi Ítélőtábla határozata által megállapított tényállásra alapozta ügydöntő ítéletét, nem vizsgálta a Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlan ítélete által megállapított tényállás megalapozottságát. Másként nem járhatott volna el a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be,) 619. § (1) bekezdése értelmében, mivel a lényeges kérdésben a másodfokú bíróság nem hozott ellentétes döntést. Mindazonáltal, amikor végre a csökött jogászok is felfogják, hogy a Fővárosi Ítélőtábla megismételt másodfokú eljárásban hozott ítélete teljesen megalapozatlan volt,  a Mészár tanács ítéletét is hatályon kívül kell helyezni, hiszen amire alapozták, az teljességgel megalapozatlan. Ez azért lehetséges, mert a Kónya, Márki, Ibolya és társaik kollaborációjában kodifikált jelenleg hatályos Be. súlyosan sérti a hatékony jogorvoslathoz való jogot a fellebbezés lehetőségének és a tényállás támadhatóságának túlzott korlatozásával.

Engem mérsékelten érdekelnek az elnöki ügyekre vonatkozó tényleges összeférhetetlenségi szabályok. Jogászok találták ki azt is, nyilván a felelősség minimalizálására törekedve. Azonban ha Csák Zoltánnak szemernyi etikai érzéke lenne, akkor azon találna némi kivetnivalót, hogy a saját hibáját tussolja el. Csák Zoltánnak, a Kúria, mint harmadfokú bíróság Bhar.I.690/2018/12. számú határozatát hozó Mészár tanács tagjaként be kellett volna jelentenie az összeférhetetlenséget az általuk hozott ítéletet felülvizsgáló öttagú tanács végzésére vonatkozó közérdekű bejelentés vizsgálatát illetően. Amennyiben 2024. február 26. napjára virradóra nem kapok kielégítő választ a 2024.El.I.H.40. számú elnöki ügyben, akkor feljelentést teszek Önök ellen hivatali visszaélés miatt.

Azt hiszem, nem értették meg, hogy vége a játéknak. A hitvány Csiha Gábor alezredes, fellebbviteli főügyészségi katonai ügyész megrágalmazott. Jogerősen elítéltek. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához intézett kérelmem vádirat elfajult igazságszolgáltatásunk ellen. Releváns részét ezúttal is mellékelem.

Tisztelettel:

Radnóti László